Adršpach-i sziklák 2. , SzG3

Ha rangsorolni kellene az idei (2018) betervezett látnivalókat, akkor ez benne van az első háromban.

Már jó régen jártunk erre (kb. 25 éve) és most kihasználtuk, hogy Nowa Rudától csak 25 km-re volt ez a hely. Így meg tudtuk mutatni az unokámnak is ezt a pompás helyet. Rögtön le kell szögezni, hogy itt mindig sokan vannak (legalábbis nyáron), ennek ellenére kényelmesen bejárható a terület (talán a csónakázás egy kicsit kivétel). Hatalmas a parkoló, ráadásul ingyenes. Ugyanígy ingyenes a WC is (Hilton WC). Ezt jól ki kell használni, mivel bent nem igazán láttam WC-t (talán ez az egyetlen gyenge pont). A pénztár után beléphetünk a területre. Rögtön balra egy csodálatos színű, szép tavat találunk, tele hallal.

Adršpach i sziklák

Ettől kezdve jön a sziklás terület, amit joggal hívnak sziklavárosnak. Itt kell megjegyezni, hogy a terület nagy részén gyakorlatilag vízszintesen lehet közlekedni, akadálymentes. Ez egészen addig van így, amíg el nem érünk addig a lépcsőkig, amelyek a csónakázó tóhoz visznek fel. Itt külön belépőt kell venni (egységesen 50 KC/fő), de megéri. Először 72 lépcsőt kell egy szűk szakadékban felfelé menni, majd kb. 50-et lefelé. Itt található a csónakkikötő (némi kis fennakadás volt, de a tömegre való tekintettel üzembe helyezték az összes csónakot). Aki nem akar csónakázni, az a pénztár mellett tovább tud menni, ha sokat túrázik, akkor elérhet a teplicei sziklákhoz.

Adršpach i sziklák

Visszatérve a csónakázó tóhoz: hatalmas, 90 személyes csónakok (ladikok) vannak, amelyeket rúddal lökdösnek. Csend van, kivéve a csónakost, aki bőszen magyaráz, valószínűleg többször vicceset, mert igen sűrűn nevetett a nép (magyarok itt kivételesen voltak, találkoztunk egy szimpatikus házaspárral a pénztárnál). Volt itt Titanic, Rumcájsz, meg sok minden más, de szerencsére eléggé visszafogottan. Kb. 20 perc ladikozás után kikötöttünk (nem az indulási helyen), innen némi lépcsőzés után visszatértünk a pénztárhoz. Egyébként lehetett volna balra is menni a kikötőtől, akkor jutnánk el a teplicei sziklákhoz. Ha leértünk a lépcsőkön, nem kell ugyanazon az úton visszamenni a bejárathoz, mivel a lépcső után el lehet balra kanyarodni. Mi ezt a szakaszt hullámvasútnak hívtuk (már korábban is), mivel a korábbi vízszintes szakaszoktól eltérően lépcső fel - lépcső le szakaszok követték egymást. Most csak egy részét néztük meg ennek a szakasznak (Lilinek fél egykor ebédet kellett adni - diéta), ami persze nagyon szép volt. Félúton van egy menekülő szakasz (Ők hívták így), ami visszavisz a vízszintes szakaszhoz és egyben a kijárathoz. Korábban már végigmentünk ezen az oldalsó szakaszon, a legjobb a vége: egy hatalmas (szó szerin) szikla ketté van a közepén hasadva (vagy úgy néz ki) és azon a kis résen kell átaraszolni. Elég hosszú és magas a rés, kb. egy kicsit kisebb a válszélességnél, úgyhogy sokszor lapjával kell araszolni, klausztrofóbiásoknak nem ajánlott. Ők a menekülő szakaszon inkább menjenek ki a területről. A kirándulás kb. 4 órát vesz igénybe (ezt az időtervezés miatt mondom). A túra után egy jót ettünk az egyik vendéglőben.

Adršpach i sziklák