Balatonederics, Szellemkastély - Fekete kastély

Mi is meglátogattuk a balatonedericsi szellemkastélyt, eredeti nevén Fekete kastélyt. A kastélyról már sokan, sokat írtak. Én sem maradok ki belőle.

A kastélyt Nedeczky Jenő emeltette, s a hagyomány szerint ő maga is tervezte 1880-1881 körül. Falait az eklektika és a historizmus korának díszítő elemei: a bábos korlát, a félkörívesen záródó hangsúlyos szemöldökpárkányokkal, timpanonokkal koronázott ablakok, a sarok armírozás, a ritka-konzolsoros főpárkány gazdagítják.

A romantikus hangulatot a park hatalmas fái egykor még festőibbé tették. A rezidencia felépülését egy esküvő is sürgette: Nedeczky Jenő 1881. február 26-án vette el unokahúgát, Nedeczky Emmát és a pár már ebbe az épületbe költözött. A korabeli térképeken jól látható, hogy a jelenleg ismert kastély tömbje és parkja megegyezik az eredeti kialakítással.

S bár a kastélyokban lakók tragikus sorsa is adhatta az okot arra, hogy a szájhagyományban a „fekete” jelzővel illessék a rezidenciákat, az igazsághoz talán az áll közelebb, hogy az épületek ajtóit és ablakait, illetve tetejét feketére festették, s innen ered az elnevezés.

A leányágon Deák Ferenc vérrokonságához tartozó Nedeczky Jenő lázadó alkatú ember volt, többször fellépett az abszolutizmus ellen. 1864. március 15-én azért hurcolták el kastélyából, mert korábban egy álarcosbálon, amelyen Albrecht főherceg is jelen volt, elkergette a német zenekart, amely az osztrák császári himnuszt kezdte el játszani. A vád szerint Nedeczky egy Habsburg-ellenes összeesküvésben is részt vett, noha az épületben tartott házkutatáskor nem sok „forradalmi tárgyat” tudtak lefoglalni. Jobb híján csupán egy duplacsövű lőfegyvert, egy díszes bőrtokban tartott Mária Terézia korabeli kardot, valamint többek között Kossuthot, Nagysándor József tábornokot, Damjanichot ábrázoló képeket (15 db), egy borítékban nemzetiszínű szalagcsokrot, csillagot, Irányi Dániel 1862-ben kelt „Magyarország függetlensége” című röpiratát, valamint egy 33 darabból álló vas betűkészletet (és a hozzátartozó rézprést) vitték magukkal a rendőrök. Összeesküvés vádjával halálra ítéltek. Deák Ferenc közbenjárására (unokaöccse volt Deáknak) azonban az ítéletet 20 évi várfogságra mérsékelték, végül az 1867-es kiegyezéskor amnesztiával szabadult.

Az első gyilkosság 1912 július 2-án este 11 órakkor történt, amikor is egy edericsi gulyás féltékenységből agyonszúrta kedvesét az 57 éves özv. Simon Károlyné Gerli Karolinát, a kastély szakácsnőjét. A második haláleset öngyilkosság volt: Nedeczky Jenő 1914 március 12-én, 74. születésnapján, hajnali 1 órakkor agyonlőtte magát.

A kastély ezt követően többször gazdát cserélt. 1928-ban Vág Jenő pesti ügyvéd és felesége költözött ide. Amikor az ügyvéd rajtakapta nejét egy másik férfival, öngyilkos lett. Az özvegy új vőlegénye egy kútfúró, szintén öngyilkos lett, amikor megtudta, hogy a nő szíve már másé. A fekete özvegy következő kalandja Kaály Nagy Adorján, aki alföldi földbirtokosnak és tengerésztisztnek adta ki magát, már ismert volt a rendőrség előtt. Tizenháromszoros bigámia vádjával körözték. Miután az özvegy vagyonának nagy részét elköltötte, kereket oldott. Az özvegy a kastélyt egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak adta el, aki a II. világháborúban román feleségével élt itt. Kettős hírszerző volt, látszólag a németeknek dolgozott, de valójában a szovjetek és angolok hírszerzője volt. Erről valószínűleg tudomást szereztek a németek, mivel a front átvonulása előtti napokban, 1945 februárjában öngyilkos lett.

A kastély egy időben üdülőként üzemelt, de mára már nagyon elhanyagolt állapotban van.

További túra - és egyéb videókért iratkozz fel YOUTUBE csatornámon: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0