Balatonmáriafürdőről futás Fenékpusztáig

Ébresztőre keltünk, hogy fél hétkor el tudjunk indulni Máriafürdőről, ahonnan tegnap este futottam a kempingbe. Onnan most visszafele indultam Fenékpusztára, ahol előző nap délelőtt abbahagytam mert ott még maradt egy kis táv, amit futva nem tettem meg, csak kocsival jöttünk már előrébb.

Elég nehezen ment a futás, érezhetően elfogytam már azért az elmúlt egy hétben, a lábaim is igen csak készen voltak, körülbelül 500 méterenként bele kellett sétálnom.. Hasfájással kezdtem a futást, ami nem vészesen de végig kitartott, néha hányingerrel is megspékelve. Pár napja dörzsölte már a sarkamat a cipő, ezen a futáson meg már fájdalmas is volt nem csak zavaró.

A táj se volt valami izgalmas, bicikliút erdőkön, pusztákon át, kocsi út mellett.

De ettől függetlenül a tegnapi naphoz képest sokkal jobb hangulatban voltam, vitt előre, hogy csupán 30 kilométer van előttem és ha ez a táv megvan akkor ennél csak rövidebbek várnak rám, abból is már csak kettő, aztán körbe is van futva ez a Balaton..

Attól függetlenül nem adta könnyen magát ez az utolsó nap.. A reggeli futás után szálltam be a kocsiba, kicsit zombi üzemmódban, már bent ültem amikor valahogy rácsaptam a térdemre az ajtót, ami még nem volt teljesen bent..

Zala

Visszamentünk kocsival a fonyódi kempingbe, még fürödtünk egyet és utána utoljára összepakoltunk...

Máriafürdőről Fenékpusztáig

Peti kép, romokat nézegetett, amíg várt rám