Elindultunk Bécsbe. A navigáló ellenére párszor eltévedtünk, de szerencsére nagy nehezen még parkolót is találtunk.
Megnéztük a Tenger házát (Haus des Meeres), ez egy kissé zord külsejű toronyban található, ami a második világháborúban légvédelmi állomásként funkcionált. Az a legkényelmesebb, ha lifttel mész fel a tetőre, ahonnan csodálatos körpanorámában gyönyörködhetsz (minket majdnem lefújt a jeges szél)... aztán a lépcsőn lefelé menet fedezed fel az akváriumokat.
A mintegy 6000 négyzetméteren több mint 3500 fajt csodálhatsz meg, így nyugodtan kalkulálj egy- két órás túrával. Nekem legjobban a hangyaút tetszett, ami átszeli az egész kiállítást és láthatod a plexicsőben lezajló levélvágó hangyák forgalmát. Láttunk még egy puhapáncélos ormányos teknőst is, amit nemrég találtak egy kuka mellett és akit a gazdája csakúgy kirakott egy kinőtt akváriumba, anélkül, hogy a tudatában lett volna, hogy milyen értékes állat van a birtokában.
A négyemeletes kiállítás egyaránt lenyűgöz kicsiket és nagyokat - megismerkedhetünk a tengerek, trópusi édesvizek, korallzátonyok növényeivel, élőlényeivel (halakkal, kétéltűekkel, hüllőkkel), sőt két emeletet szenteltek csak a trópusi esőerdők bemutatásának. Vannak itt még krokodilok, ritka kígyófajok, pókok, lepkék, madarak és majmocskák is, amelyek közül az utóbbiak szabadon garázdálkodhatnak az esőerdő területén.