Bécs - Parlament (Österreich, Wien - Parlament)

Bécs (németül Wien, bajor nyelvjárásban Wean, angolul és olaszul Vienna, latinul Vindobona) Ausztria fővárosa és egyik szövetségi tartománya.

A város ősi, rómaiak kora óta (Vindobona) jelentős település, Ausztria fővárosa, politikai, gazdasági, kulturális és szellemi központja, nemzetközi rangú kongresszusi és vásárváros, az ENSZ harmadik székhelye (New York és Genf mellett). Itt székel a szövetségi kormány, az államfő, a parlament két háza (a Szövetségi Tanács és a Nemzeti Tanács), a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság. Az ENSZ intézményei közül itt van többek között az UNIDO (Iparfejlesztési Szervezet), az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) és a UNODC (Kábítószerügyi és Bűnözésmegelőzési Hivatal) központi irodája. Bécs a központja az EBESZ-nek (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), az OPEC-nek (Olajexportáló Országok Szervezete) és számos egyéb nemzetközi és társadalmi szervezetnek. Történelmének, kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb turistacélpontjainak.

01. Das Parlament

Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ második legélhetőbb városa. (Valami „gond” lehet, mert 2012-ben még az első volt.)

Bécs természetes utak csomópontjában alakult ki. A rómaiak előtti időben Vianomina néven volt ismert, a római korban Vindobona néven légiós tábort alapítottak itt. A Duna menti Pannonia-limes, valamint a Borostyánút csatlakozási pontjaként hadászati jelentősége mellett politikai, közlekedési, kereskedelmi jelentősége révén folyamatosan lakott polgári településsé fejlődött.

Wien néven csak 1030-ban említik először. A XII. században a Babenberg hercegek székhelyükké tették. II. Jasomirgott Henrik 1114-ben tette le a Szent István-székesegyház (Stephansdom) alapkövét, 1160-ban pedig megépíttette az első hercegi palotát. Városi kiváltságokat 1221-ben nyert, 1237-ben szabad német birodalmi várossá emelték. IV. Rudolf herceg 1365-ben alapította meg a bécsi egyetemet. 1480-ban Bécs püspöki székhely lett. 1485-ben Mátyás király foglalta el, az ő haláláig a magyar király székhelye volt, I. Ferdinánd pedig a német császárok székhelyévé tette.

Bécs 1529. évi ostroma szeptember 27-től október 16-ig tartott. A főváros ekkor szenvedte el az első török ostromot, amely osztrák győzelemmel végződött. A védőket Wilhelm von Roggendorf és Niklas Salm irányította. Salm a harc közben megsebesült, és az ostromot követően meghalt.

A város csak a 16. századtól kezdett rohamos fejlődésbe, amikortól a Habsburgok lakhelyükké választották.

1683-ban Kara Musztafa vezérlete alatt a törökök másodszor is ostrom alá fogták, Ernst Rüdiger von Starhemberg 13 000 katonával és 7000 polgárral addig tartotta magát a várban, amíg V. Károly lotaringiai herceg és Sobieski János lengyel király seregeikkel Bécs segítségére nem jöttek. Irtóztató vereség után a török a várost elhagyta. 1704-ben épültek a még a XIX. század végén is fennállt külvárosi sáncok, melyeket a kurucok támadásai miatt emeltek. A török fenyegetések elmúltával ragyogó barokk korszakát élte a város egészen az 1770-es évekig, legendás kulturális központtá vált.

Bécs a történelemben sokszor játszott fontos szerepet azzal, hogy békekötéseknek, szerződéseknek, kongresszusoknak adott helyet. 1809-ben a franciák vették be Bécset, s itt írtak alá egyezményt például Napóleon 1809-es győztes ausztriai hadjárata után, de a legjelentősebb minden bizonnyal az 1814–1815-ös bécsi kongresszus volt, ahol Európa újrafelosztására került sor. 1848. október 6-án Bécsben forradalom tört ki és Windischgrätz ostrommal vette be a várost.

A „manufaktúrák időszaka” után, az 1840-es évektől Bécs újabb, addigi legnagyobb fejlődése indult meg. 1858-ban kezdték a glacis lerombolását és a Ringstrasse kiépítését. 1866-ban a poroszok fenyegették Bécset. Ugyanebben az évben Bécs megszűnt a német birodalom fővárosa lenni. 1873-ban tartották a Bécsi világkiállítást, végül 1890-ben olvasztottak be Bécsbe 51 közeli falut és helységet. A 20. század elejére a lakossága már meghaladta a kétmillió főt.

2013-ban népszavazáson a lakosság 72%-a utasította el a 2028. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére vonatkozó pályázat elkészítését. A fejlesztésre fordítandó költségeket inkább az élhetőbb város kialakítására kívánják fordítani.

A bécsi kiskörúton, azaz a Ringen található Parlament épülete, több mint százéves fennállása alatt különféle parlamenti testületeknek adott otthont. Kezdetben a Birodalmi Tanács székelt itt, amely az Osztrák-Magyar Monarchia osztrák birodalmi részének parlamentje volt. Az épület e parlament részére készült 1874 és 1884 között, Theophil Hansen építész tervei szerint. A bejárat előtt található Pallas Athene hatalmas szobra, aki a bölcsesség és a háború istene volt. Hansen célja az volt, hogy az épület építészeti kialakítása az ókori Görögországra, a „demokrácia bölcsőjére” emlékeztessen (historizmus). Az épület körülbelül 13 500 négyzetméter alapterületű. Az épületben két nagy ülésterem található, amelyeket a monumentális oszlopcsarnok által uralt középépület köt össze. Az épület így a Birodalmi Tanács 1861-ben, a februári pátensben rögzített felépítését tükrözi, amely két kamarából, a képviselőházból és a felsőházból állt. 1918-ban a kiskörúton álló Parlament épületében alapították meg a köztársaságot. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés itt dolgozta ki 1919 és 1920 között a szövetségi alkotmánytörvényt, amely mindmáig az Osztrák Köztársaság alkotmányjogi alapját képezi. 1920 óta – kivéve az 1934 és 1945 közötti éveket – a Parlament épülete ad otthont az Osztrák Köztársaság törvényhozó szerveinek, a Nemzeti Tanácsnak és a Szövetségi Tanácsnak. A második világháború bombatámadásai súlyos károkat okoztak a Parlament épületében, melynek következtében körülbelül az épület fele lerombolódott. Az újjáépítés 1956-ig tartott. A Nemzeti Tanács üléstermét korszerű, funkcionális stílusban újították fel, míg a többi, a nyilvánosság számára is látogatható termet (a Parlament belül is látogatható azokon a napokon, amikor nem üléseznek a politikusok, nekünk nem volt szerencsénk), valamint a Parlament épületének külső megjelenését az eredeti stílushoz hűen állították helyre.