A Szent István-székesegyház (Stephansdom vagy Stephanskirche) az első keresztény vértanúnak szentelt székesegyház Bécs fő vallási épülete, valamint a város egyik szimbóluma és egyben Ausztria legjelentősebb gótikus épülete. A Stephansplatzon található, melyet szintén a vértanúról neveztek el. A templomot keletre tájolták, főbejárata az „Óriáskapu” (Riesentor) a késő román kőfaragó művészet egyik legszebb emléke, részleteiben és kialakításában a vas megyei jáki templom kapuzatához hasonlítható, ami azért nem lehet véletlen, mert Magyarországi mesterek építették. I. Lipót parancsára a Stephansdomban helyezték el a máriapócsi Madonna kegyképet.
A templom építése 1147-ben kezdődött és a méretei lenyűgözőek: hossza 101 méter, a főhajó belmagassága 28 méter. Külső díszei a 137 méter magas, a helyiek által Steffl-nek nevezett déli torony, északi társa, a Sas torony jócskán elmarad 60 méterével. Ezt ellensúlyozva ide helyezték el a város legnagyobb harangját, a Pummerint – melynek eredetijét 180 török ágyúból öntötték. (Ezeket eredetileg ikertornyoknak szánták, de - ha jól emlékszem az elhangzottakra - a tornyok névadása körüli vita súlyos családi viszállyá fajult az akkori uralkodók és építtetők háza táján és mivel egy idő után már sem építtető sem építő nem maradt, ezért a tornyok soha nem készültek el az eredeti tervek szerint)
Székesegyház az évszázadok folyamán jelentős átalakításokon, felújításokon, és újjáépítéseken esett át.