Blagaj, Európa legnagyobb forrása

Naponta százak isznak ebből az edénykéből

Mostartól 12 kilométerre, délre fekszik. Már az illírek és a rómaiak is erődítményt építettek a falu fölé magasodó Hum-hegyre. A 15. században a kérész életű független Hercegovina központja is volt. A vár állítólag egy órányi gyaloglással elérhető, de mi a tűző napon 40 fok körüli hőmérsékletben nem sétáltunk el odáig. Blagaj településen Stjepan-grad alatt található a Buna folyó forrása, amely a kiírás szerint Európa legbővizűbb forrása (másodpercenként 43.000 liter víz folyik belőle). Ha a Duna kezdeti szakasza ilyen lenne a Fekete-erdőben, és közben arányosan bővülne, akkor Pestnél minimum már a Balaton folyna. A valóságban nem tudhatjuk meg mi lenne ha, mert a Buna alig 7 kilométeres önálló lét után beleömlik a Neretvába. Közelről látva mindenesetre érthető a nevének jelentése: rebellió, forradalom.

Forrás

Nagyon gazdag a természeti környezet. A mediterrán éghajlatú vidéken évente legalább 200 napig süt a nap. Rendkívül sok madárfaj - közel 170 - lakja a környéket. Közülük a legismertebb a kihalófélben lévő fehérfejű keselyű. A víz egy nagy barlang nyílásából tör elő, amely felett már 25 méter magasságtól a hegy csúcsáig számos madár rak fészket.

A falu másik fő nevezetessége a bektási dervisek kolostora, de a 19. században a kaderi rendhez, ma pedig a naksibendi rendhez tartozik. Régen állandó lakói is voltak, akik kutatással, filozófiai munkával foglalkoztak. Ramadán idején még ma is felkeresik. A tekkihez kapcsolódó türbében (muzulmán sírhely), a legenda szerint Szari-Szatluk és Acsik-pasa földi maradványai találhatók. Szari-Szatluk türkmén származású muzulmán misszionárius volt a XIII. században. Személyét sok legenda kíséri. Egyik legenda szerint, Szari-Szatluk kérte, hogy nyolc koporsót csináljanak neki és egyikbe tegyék bele a földi maradványait. Utána mind a nyolc zárt koporsót különböző országokba küldjék. Így a halála után a zarándokok keresni fogják a sírját, közben átutazzák a világot ás terjesztik az iszlámot. Egy másik változat szerint a nyolc koporsót nyolc uralkodónak és főnemesnek küldték el, közülük Bosznia fejedelmének Stjepán Babonic Blagajskinak, s így került Szari-Szatluk koporsója Blagajba.

A tekkiben alig tudtunk fényképezni, mert épp egy arabszerű csoport volt látogatóban és ők nem honorálták a képkészítést. A tekkitől pár 100 méterre lévő étteremben egy jót ehetünk elérhető áron. Az étterem különlegessége az, hogyha jól helyezkedünk el akkor csupán karnyújtásnyira van tőlünk a forrásvíz, amelyből nyugodtan meríthetünk. Én legalább három pohárnyit ittam a kb. 10 fokos vízből. Ha szerencsénk van megtalálhatjuk azt a kis házi múzeumot, amelynek a vezetői Magyarországról származnak. A török kiűzése után hagyták el az országot, mert felvették a muzulmán vallást. Természetesen ma már nem beszélik őseik nyelvét. A folyó partján szép házuk van egy gyönyörű kerttel és egy „házi barlanggal”.

A forrástól pár méterre lévő kis vízesések