Bled (Slovenija, Bled)

Szlovénia Olaszországgal, Ausztriával, Magyarországgal, Horvátországgal és az Adriai-tengerrel határos ország Közép Európában, fővárosa a bő negyedmillió lakosú Ljubljana.

Feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először a Kárpát-medencében, a Dunántúlon és a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén állam Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet.

Az első, latin írásos szlovén nyelvemlékek, amelyek 1000 körül keletkeztek a Freising-kéziratok („Brižinski spomeniki”). A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került, így a középkorban az akkori szlovénség kb. negyede Magyarországon élt.

Az Osztrák–Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz, Muravidék és Gradišče nagy részét, valamint Isztria, Karinthia és Stájerország egyes területeit. (Kranjsko, Goriško, Prekmurje, Gradišče, Istra, Koroško, Štajersko)

A Monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A második világháborúban az ország német, olasz és magyar megszállás alatt állt 1941–1945 között. A világháború után a királyság népköztársasággá alakult. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét, amit a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követett, de a támadás nem volt intenzív és határozott. Kevesebb, mint kétheti harc után július 7-ére elhallgattak a fegyverek, véget ért a szlovéniai tíznapos háború. Ehhez a két szomszédos ország, Ausztria és Olaszország határozott fellépése is kellett, akik nem akarták, hogy a háború rájuk is átterjedjen. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-től pedig a hivatalos fizetőeszköz az euró. Az ország 2008. január 1-től az Európai Unió soros elnöke volt fél évig, elsőként töltötte be ezt a tisztet a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam közül.

A szlovének szerint, mikor Isten kirázta zsákjából a világot, a tarisznya egyik sarkában benne maradt egy aprócska morzsa. A teremtő a kis morzsát a későbbi Európa közepére szórta, hegyet, tengert és pazar természeti gazdagságot ajándékozva e helynek. Ebből a morzsából született Szlovénia. És valóban, aprócska szomszédunk 20 273 km2-nyi területének felét erdők borítják, 150 hegycsúcsa emelkedik kétezer méter fölé, nyugati határát pedig az Adriai-tenger hullámai mossák. A kis országban a világ majdnem minden kincse fellelhető, egy valamije azonban biztosan nincs: saját autentikus kultúrája, különös tekintettel a gasztronómiára. Az ország egyes vidékein az adott szomszéd sajátosságai ismerhetők fel. A tengerparti részen az olasz és a horvát, Ausztriához közel az osztrák, Magyarország mellett a magyar kultúra hatásai érezhetők. A természet páratlan gazdagsága viszont eredeti kincs, és ettől igazán lebilincselő Szlovénia.

Bled: A település területe már a kőkorszak óta lakott. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-re datált adományozó levelében található, mikor Uelden néven I. Albuin brixeni püspöknek adományozta a vidéket. Az 1278-as Mars mezei csata után Habsburg Rudolfhoz került, mikor legyőzte II. Ottokár cseh királyt. 1364-től Bled a Krajnai Hercegség része volt, majd 1809 és 1816 között a Napóleon által létrehozott Illír provinciákhoz tartozott.

Az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnése után a területet 1918-ban a Jugoszláv Királysághoz kapcsolták, Bled Karađorđević kormányzó nyári rezidenciája lett. Ezt a hagyományt Josip Broz Tito is folytatta, mikor itt építtette fel nyári lakhelyét (ma ez az épület egy luxusszálloda). Bled 1996-ban lett önálló község. 2000-ben ide tette székhelyét a IEDC-Bled School of Management, a „dél-és közép-európai Harvard”.

Bled legnagyobb turisztikai attrakciója a gleccser vájta Bledi-tó (Blejsko jezero), felette egy szirten pedig az emblematikus Bledi vár (Blejski grad) látható.

A tó közepén, egy kis szigeten (Blejski otok) áll a Nagyboldogasszony-templom. A szigetről gyakran hallani harangzengést, mivel az a hiedelem, hogy aki háromszor megrántja a harang kötelét, annak nagy szerencséje lesz. A szigeten már az őskorból való nyomokat is találtak. A templom előtt itt állt Živa, a szláv szerelem- és termékenység istennő szentélye. A szigetre csónakkal, vagy a helyi, Pletna nevű bárkával lehet eljutni.

Bled Szlovénia-szerte ismert a vaníliakrémes krémeséről (kremna rezina vagy kremšnita).

Bledtől pár kilométernyi távolságra kezdődik a Triglav Nemzeti Park részét képező, 24 településből álló Bohinj-völgy. Kristálytiszta tavát, a Bohinj-tavat a Júlia-Alpok öleli körbe, mely fölé az ország szimbólumaként számon tartott Triglav hegység emelkedik, 2 864 méter magasan. Az ország lakói úgy tartják, nem is igazi szlovén férfi az, aki életében legalább egyszer nem mássza meg a Triglavot.