Brüsszel (Belgique, Bruxelles)

L Hotel de Ville (Városháza)

Brüsszel (Francia: Bruxelles, Holland: Brussel), hivatalosan Brüsszel Régió vagy Brüsszel Fővárosi Régió (Région de Bruxelles – Capitale), 19 kisebb város közössége, - amelyből Brüsszel, a tulajdonképpeni belváros csak az egyik -, a legnagyobb agglomeráció Belgiumban, az ország alkotmányos, egyben az Európai Unió (EU) fővárosa.

A város neve – valószínűleg – a holland „broeksel” kifejezésből származik (broek: mocsár, sel: otthon) ~ „otthon a mocsárban”, vagy inkább „település a mocsárban”.

A város történelmét a VI. századtól jegyzik, 580 táján Cambria püspöke, Saint Gaugericus a Senne patak partján, egy kis szigeten – Géry-n - kápolnát épített. A környék mocsaras, lápos volt, így a sziget védelmet nyújtott a barbárok, pogányok ellen. 695-ből származik Cambria akkori püspöke, Saint Vindicianus első regisztrált utalása a településre „Brosella” néven. 977 és 979 között Alsó-Lotharingia hercege, Károly építtetett várkastélyt, ezt tekintik a város hivatalos alapításának.

Atomium

Bevehetetlen erődként emlegetik, mivel a kis patak négy hurkot ír le körülötte a lápos, mocsaras vidéken és ez többet ér a vastag falaknál, védelmet nyújt a hatalmas szomszéd, Flandria grófjának támadásai ellen. Évtizedek alatt fontos kereskedelmi központtá válik, a környéken a Brugge, Gent és Köln között utazó kereskedők, iparosok telepednek le.

Montagne de lart (A művészetek hegye)

1047 után Géry szigetét kinövi a város. I. Lambert, Leuven grófja 1000 körül feleségül veszi Károly lányát, Gudule-t és a halála után szentté avatott nő hamvainak 1047-ben önálló templomot építtet a szigettel szemben. Ettől kezdve már nem csak kereskedelmi központ, hanem jelentős zarándokhely is. A város lakossága rohamosan növekedni kezd, a környező mocsarakat lecsapolják, mind több kereskedő és iparos választja lakó-és üzleti tevékenysége helyéül, a város terjed és gazdagszik. A XIII. században fallal veszik körbe a várost, négy kilométer hosszú, a szélessége meghaladja a két métert. (Egyes maradványai még ma is láthatók.).

Le Palais Royal (A királyi Palota) 1983

Ezekben az időkben Brüsszel legfőbb, legjövedelmezőbb iparága a szövés-fonás. A gazdag patríciusok chartákban vívják ki városi jogaik elismerését a környék urától, Brabant hercegétől.

1356 és1383 között megépül Brüsszel új városfala. Kétszer olyan hosszú, mint az előző, 450 hektárnyi területet ölel körül, sokkal többet, mint Louvain város fala, pedig akkoriban a brabanti hercegség székhelye Louvain volt. A városfal jelentőségét érzékelteti, hogy 74 tornya volt és hét megerősített, függőhidas kapuja. Ahogy telnek az évtizedek, Brüsszel lassan átveszi Louvain szerepét. 1402-ben lerakják az új, monumentálisnak ígérkező Városháza alapkövét, elkezdődik a „burgundi korszak”.

A városnak csak előnye származik abból, hogy Burgundia fejedelmeinek kezébe kerül a vidék, mert Nyugat nagyhercegei előszeretettel választják udvartartásuk helyéül Brüsszelt.

A burgundi fejedelemhez érkező idegen uralkodók ugyanolyan palotákat építtetnek maguknak, mint amilyenben a pompakedvelő nagyúr fogadta őket, az itt készült arany és ezüstszálakkal szőtt selyem szőnyegek, vadászfegyverek, ötvösmunkák, ékszerek igen keresettek lesznek. Brüsszel híre elterjed egész Európában. Közben megépül a Városháza (L’Hotel de Ville), a gazdag kereskedők pedig elhatározzák, hogy a főtéren az urakéval vetekedő palotákat emelnek.

1531-ben V. Károly Brüsszelt teszi meg fővárosává, és kezdetben az úgynevezett „spanyol korszak” is aranykornak ígérkezik, de a város hamar szembekerül a spanyolokkal, akik vallási okokból és kereskedelmi féltékenységből vissza akarják szorítani Brüsszelt. 1566-ban kitör a felkelés, majd a vallás- és polgárháború, a gyönyörű főtéren vérpadok…

Maison du Roi (A Király Háza) 1983

A város újabb megpróbáltatásait XIV. Lajos, a Napkirály hadainak megjelenése hozza. 1695-ben Brüsszel ostrománál Villeroi francia marsall ágyúval löveti az ellenállás fészkeit. Az alsó város porig ég, a Grand' Place palotái romba dőlnek. (A Főtér mai formáját az akkori újjáépítés során kapja).

Az ezt követő osztrák uralom a várost néhány szép neoklasszikus palotával és térkiképzéssel gazdagítja. (( Parc Royal (Királyi Park) negyede, a Place du Musée (Múzeum tér)). 1746-ban az Osztrák Örökösödési Háború alatt a franciák elfoglalják a várost, de három évvel később visszaadják az osztrákoknak. A Grand' Place az osztrákok uralma idején is kivégzőhely, itt fejezik le 1719-ben a megszállók ellen fellázadt brüsszeliek vezérét, Francois Anneessens-et. A város gazdasági fejlődése viszont töretlen, a lakóinak száma pedig már közel 100 000.

Rövid és eseménytelen a francia korszak, a város és környéke Franciaország megyéinek sorába „süllyed”. (Bonaparte Napóleon életének két momentuma fűződik Brüsszelhez: 1803-ban itt találkozik Joséphine-nel, tizenkét esztendő múltán pedig a város közelében, a waterlooi csatavesztés vet véget uralmának.)

Másfél évtized a holland korszak. Az újabb megszállók elleni szinte örökös lázadozás jellemzi, de ez alatt a kereskedő és iparváros tovább fejlődik. Brüsszel a szülővárosa a belga függetlenségnek (Belga forradalom 1830-1831), az opera (Théatre de la Monnaie) a színhelye a nemzeti érzelmű nemesi és polgári ifjúság heves tüntetéseinek. Az emlékezetes előadás, A portici néma (Auber) mozgósító erejű áriái után másnap már hazafias milícia szerveződik és fegyverrel fordul a hollandok ellen, Nemzeti Kongresszus alakul és kikiáltják a belga királyságot. 1831. Július 21.-én lép trónra az első belga király: I. Lipót, aki a legfontosabb feladatának a további terjeszkedést tekinti, lebontatja a városfalat és rengeteg épületet építtet. A város sok és nagyon jelentős változáson megy át, többek között a Senne – a mocsári „múltjából” adódóan – jelent egyre nagyobb közegészségügyi veszélyt, ezért 1867 és 1871 között teljes egészében befedik, ez új arculatot ad a városnak, lehetőséget ad új épületek, széles körutak építésére, a vasúti közlekedés kiépítésére. A belgák büszkélkedhetnek a kontinentális Európa legrégebbi vasútvonalával, 1835-ben a Brüsszel közelében lévő Allée Verte és Malines között fektetik le a földrészen az első vasúti síneket!!!

A XX. század folyamán Brüsszel megtartja nemzetközi ismertségét és befolyását, 1927-ben rendezik a Solvay Conference-t, az első fizikai világkonferenciát, 1935-ben a Brüsszeli Nemzetközi Kiállítást, 1958-ban pedig Világkiállítást. (Az Atomiumot is erre a kiállításra építették, ami a Manneken-Pis mellet Brüsszel jelképévé vált).

A két világháborút viszonylag jelentősebb károk nélkül vészeli át a város, így az 1958-as Világkiállítás újabb lökést ad a fejlődésnek, a 60-as évek elején, Belga-Kongó függetlenné válása után pedig a gyarmati tőke nagy része is hazatelepül.

A Zaventem melletti Bruxelles-National repülőtér ma már csak viszonylag nagy és korszerű, a világkiállítás idején viszont még szinte világcsodának számított, mindenesetre Európa legmodernebb légi kikötőjének. Azóta az újabbak persze már megelőzték, de így is megmaradt földrészünk egyik legforgalmasabb repülőterének, 1976-ban pedig megkezdi működését a brüsszeli metró is.

A II. Világháború óta Brüsszel számos nemzetközi szervezet adminisztratív vagy tényleges központja lett, többek között a NATO, World Customs Organization vagy az EUROCONTROL, hogy az EU-ról már ne is beszéljünk. Ennek köszönhető, hogy Brüsszelben több követség van és több újságíró lakik, mint Washingtonban.

Ahhoz, hogy a város nevezetességeit, de legalábbis a többségét – kivéve az Atomiumot – megnézhessük, igazán nem kell sokat gyalogolnunk, a látnivalók a Főtérre (Grand' Place) és környékére koncentrálódnak. Ennek fényében értelmetlennek látszik, mégis érdemes kipróbálni a város szerkezetéhez igazodó, elképesztően magas fokon szervezett és érdekes ötletekkel tarkított tömegközlekedést (a belvárosban közlekedő metró a peremkerületek felé haladva egyszer csak a felszínre tör és helyi érdekű vasútként (HÉV) közlekedik tovább, a buszokon a pilótáktól is lehet jegyet venni, szinte mindig van ülőhely és úgy néznek ki, mintha most tolták volna ki a szalonból. (Képzeljük el, hogy a fent felsorolt intézmények tisztviselői BKV-s buszokon utaznának.)