Bucsu - Savaria vízvezeték

Pannoniában a katonai megszállást követő polgári berendezkedést a terület felmérése előzte meg. Ókori mérnökök jelölték ki az utakat, városfalakat, utcákat, földterületeket és közműhálózatot. Savaria város alapítása leírások alapján Kr.u. 41-54-re tehető, Claudius császár uralkodásának idejére. A város Colonia Claudia Savariensium nevet kapta.

Egy aquaeductus felépítése nem kis szakértelmet, magas szaktudást igényelt. A vezetékek pontos kitűzéséhez (irány, lejtés, stb.) a szakemberek mellett mérőműszerekre (chorobátes, dioptria) is szükség volt. A vízvezeték megépítését a városi tanács tagjai és az uralkodó fizették. Az akkor luxusnak számító berendezésből Savariaban közmű lett. Használatát rendeletek és törvény szabályozta. A tervezés legkényesebb és legfontosabb művelete a vízvételi pont és a tervezett felhasználási hely közötti szintkülönbség megállapítása volt. Figyelembe kellett venniük a víznyomásból adódó lehetséges problémákat is. A földrajzi környezet meghatározta a forrásfoglalás és az adott település között kiépítendő aquaeductus kivitelezését, hogy föld alatti vagy magas megoldást válasszák. Az olcsóbb, föld alatti megoldás volt a gyakoribb. Ezek közé tartozott a Savaria vízvezeték is. A csatorna fordított U alakú, falazott, belsejében vízzáró (terazzo vagy opus caemenditium) réteggel. Végpontján elosztó tartály volt, melynek feladata a beérkező víz szétosztása közkutakba, fürdőkbe, magánházakba. A Savaria Aquaeductus kiinduló pontja a Kőszegi-hegységhez tartozó bozsoki völgy. Itt a vezeték gyűjtőcsatornáit többször is megtalálták, Velem település vízrendszerének a kialakításakor. A forrásokból 35-40 l/sec vízmennyiség nyerhető. A sötétvölgyi patak torkolatánál Buócz Terézia régész több helyen átvágta a vízvezetéket. A helyi palakőzetekből síkfedéssel készült gyűjtőcsatorna belmérete 40 x 85 cm. A 26 - 28 km. hosszú földalatti vezeték a vizet Savariába az alábbi útvonalon juttatta el: Bozsok - Rohonc - Bucsu - Dozmat - Torony - Sé - Olad - Szombathely. Bozsokon építkezések közben többször is rátaláltak a vízvezetékre, de sajnos elbontották azokat. Rohonc határában osztrák régészek 81 ponton tárták fel a vezetéket, így ez a szakasz közel 33 km-en rekonstruálható. Az aquaeductus telepítésében szerkezetváltás figyelhető meg. A szerkezet kiindulópontjánál a síklefedést bolthajtás váltja fel, illetve a csatorna mérete a vízmennyiség miatt is megnövekedett. Belmérete 80 x 65 cm. A magyar határt a Rohonc - Bozsok - Bucsui út nyugati oldalán lépi át, és az út mellett halad. Bucsui építkezésekkor is többször rátaláltak. Bucsu határában az Ilon Gábor vezette, az új út nyomvonalát kutató megelőző feltárás során 2003-ban 200 méter hosszan sikerült felmérni a vízvezeték egy szakaszát az egykori vasútállomás közelében. A habarcsba rakott 40 cm. széles oldalfalak 90 cm. magas és 72 cm. széles csatornabelsőt fognak közre. A csatorna oldalfalain 6 cm., a fenekén 14 cm. vastag terrazzo vízzáró réteg figyelhető meg. Az oppus incertum technikával épült vezeték oldalfalai egybeépültek a 20 cm. vastag alépítménnyel. Ez a megoldás így max. 1875 l/sec. vízvezetését tette lehetővé. Torony község határában az 1980-as években bukkantak rá a vezetékre, Sé falu Doberdó dűlőjében az elmúlt évtizedekben Buócz Terézia és Sosztarits Ottó régészek többször is kutatták a vezeték nyomvonalát, mely méreteiben és szerkezetében hasonló az itt láthatóval. Türr Ervin régész az 1953-as munkájában a végpontot, a vízelosztó castellumot a mai Bagolyvár területére tette, ahol az 1920-as években olyan széles alagutat találtak, hogy két szekér is elfért benne egymás mellett.

A vízvezeték építészeti nagyságrendjét és az e mögött álló szervezettséget csak egyetlen adattal jelezzük: kb. 26000 m3 palakövet kellett kibányászni, szállítani és beépíteni. A csatorna vízhozama - ha Savaria lakosságát 10000 főben határozzuk meg- 345 l/fő/nap vízfogyasztást tett lehetővé.

Jelenlegi bemutatóhelyet Szabó Gábor építész tervezte. A feltárt vezetékszakaszon kiválóan megfigyelhető az ókori építészet. A csatorna át lett vágva, ezért abba be lehet nézni. Érdemes bevilágítani. Ott jártunkkor magasan állt benne a víz, bemászni nem lehetett.