Campo dei Miracoli - Pisa

Bevezetésként kezdjük egy kis történelemmel:

Erős tengeri flottájának köszönhetően Pisa sokáig meg tudta őrizni hatalmát a Földközi-tenger nyugati medencéje fölött. A kereskedelemből származó haszon teremtette meg a feltételeit annak a művészeti fellendülésnek, amely elsősorban a Duomo, a Campanile és a Battistero formájában öltött testet. Pisa szerencsecsillaga 1284-ben azonban leáldozott, amikor vereséget szenvedett Genova-tól. A várost 1406-ban Firenze ostrommal vette be, Pisa pedig a Toscanai Nagyhercegség része lett. A legsúlyosabb csapás az 1944-es bombázáskor érte a várost.

Campo dei Miracoli

A Csodák Mezeje legismertebb épülete a híres Torre Pendente (Ferde Torony), pedig eredetileg csak mellékszereplő lett volna a Duomo (dóm) mellett, hiszen nem más, mint egy egyszerű harangtorony!

A dóm melletti másik kerek alaprajzú épület, a Battistero (keresztelőkápolna). A tér északi részét a Camposanto (temető) foglalja el.

Node haladjunk csak szép sorjában, hiszen idei kalandtúránk utolsó állomásán járunk és akik végigkövették utazásunkat (úgymond) Olaszország körül, azok bizonyára már tudják, hogy autóval jártuk körbe ezt a csodálatos országot és éjszakáinkat kempingekben töltöttük. Ezúttal sem történt másképp és a kiválasztott kempingünk neve mi más lehetett volna, mint a Torre Pendente. :) A bejelöléstől kb. 800 méterre van, nyugati irányban, a Viale delle Cascine 86 alatt. Szívből ajánljuk, nagyon jó kemping, tiszta mellékhelyiségekkel, zuhanyzókkal, nagy úszómedencével, árnyas sátorhelyekkel! Kb. 15 perc alatt, kényelmes sétatempóban érhetjük el a csodák mezejét, amit akkor most lássunk kicsit részletesebben!

Duomo

Duomo (Cattedrale)

A dóm építését Buschetto irányításával kezdték meg 1063-ban, amikor a pisiak tengeri csatában legyőzték a palermói szaracénokat. Ebben az időben Pisa gazdag kereskedőváros volt és szoros kapcsolatot tartott a szicíliai és közel-keleti muzulmánokkal. A Duomo az egyik legszebb pisai román stílusú épület egész Toscanaban.

A jellegzetességek miatt nevezték el később román-pisai építészeti stílusnak. A külső falon piros és fehér márványburkolat váltakozik, ami megint csak az iszlám díszítés befolyását jelzi. A földszint homlokzati oldalán féloszlopos, álárkádok láthatók, a felső részén több egymásba helyezett, négy sorban, egyre alacsonyabb sorokban elhelyezett díszes boltív, úgymond keskeny vakárkádok oszlopsorai tagolják a csodálatos homlokzatot. A külső homlokzatok másik nevezetessége a déli kereszthajó bejáratának (Portale di San Ranieri) bronzkapuja. Ennek domborműveit Bonanno Pisano, a Ferde torony első építésze készítette 1180-ban.

A székesegyház középső és kereszthajóját később építették meg, a falakon belül feltétlenül figyelmet érdemelnek:

Giovanni Pisano: Faragott szószéke (1302-1311)

Tino da Camaino: VII.Henrik császár síremléke (1315)

A Trónoló Krisztus-t ábrázoló apszismozaik, amelyet Cimabue fejezett be 1302-ben.

Battistero

Battistero

A keresztelőkápolna kör alakú márványépítmény, melynek építését 1152-ben kezdték el, még a hagyományos pisai-román stílusban, de pénzhiány miatt csak egy évszázaddal később fejezték be, már gótikus stílusban, Nicola és Giovanni Pisano tervei szerint.

A szószéket, mely 1260-ból származik, a két fiú apja, Nicola Pisano faragta és Jézus Krisztus életének jeleneteit ábrázoló domborművek díszítik:

Jézus születése,

Királyok imádása,

Bemutatás a templomban,

Keresztre feszítés,

Utolsó ítélet.

A szószéket tartó oszlopok szobordíszei az erényeket jelképezik. A márványmozaikos keresztelőmedence Guido da Como munkája.

Camposanto

Camposanto

A temető a varázslatos Campo dei Miracoli negyedik nevezetessége.

Giovanni di Simone tervei szerint 1278-ban kezdték építeni a megnyúlt téglalap alapú árkádos kerengőt, amelynek közepére állítólag a Szentföldről hozták, azaz Palesztínából, a Golgota-hegyről hajón szállították ide a földet. A kerengő falait egykor díszítő freskók (Halál diadala, Pokol, Utolsó ítélet) a II. világháború bombázásai alatt súlyosan megrongálódtak és csak a Halál diadala (1360-1380) részletei maradtak fenn. E témák ellenére a hely szelleme békét áraszt és vonzza a turistákat.

A Camposanto közelében van Európa egyik legrégebbi botanikus kertje.

Végül, de nem utolsósorban jöjjön a Ferde torony, melyet már oly sokan láttatok és bemutattatok, de ettől függetlenül mi is írunk róla pár sort, hisz talán lehet, hogy van valaki, aki még nem látta, nem olvasott róla. ,)

Torre Pendente

A világ 100 csodáinak egyike!

A Ferde torony, a már fentebb leírt pisai dóm mellett álló harangtorony (Campanile). Ha ez az 55 méter magas torony nem ferdén, hanem egyenesen állna, aligha válhatott volna ennyire ismertté és valószínűleg nem került volna be a világ 100 csodái közé. Felirat tudatja, hogy építését 1174-ben kezdték meg. Minthogy a Pisa-ban használatos naptár egy évet sietett a hagyományos naptárakhoz képest, a kezdési időpont valójában 1173.

Bonnano Pisano és Wilhelm von Innsbruck voltak építészei, ám egyikük sem érte meg a műve befejezését.

A toronyban egyébként a XIV.század második feléig nem volt harangszoba.

Feltevések szerint a torony ferdeségét eredetileg is megtervezték, hogy ily vakmerő módon tegyenek tanúbizonyságot a kor építészeti tudásáról. Ez az elmélet azonban aligha helytálló.

Torre Pendente

Sokkal valószínűbb, hogy az építészek (ismervén a talaj különféle ásványokban gazdag fölöttébb laza szerkezetét, melyet szürkéskék agyag fed, s azon homokos agyagos kőtörmelék van - a tervezés során az enyhe megdőlés lehetőségével számoltak. A torony súlya egy vékony, alig 3 méter vastag kőalapra nehezedik, ami nem a torony teljes alapzata alatt helyezkedik el, hanem úgymond csak a szélein. 1274-ben, amikor elkészült a torony harmadik szintje, az (előre betervezett) dőlés megindult.

Ha felkaptatunk azon a pár (294) lépcsőfokon, sajátos, zavarba ejtő élményben lesz részünk. Érezve az oldalfalak dőlését, szinte érthetetlen lesz számunkra, hogyan maradhatott ez az épület egyáltalán talpon!?Hogyan lehetséges az, hogy felfelé megyünk, de az érzés, ami megtréfálja testünket, olyan lesz, mintha lefelé mennénk!?

A kihajlás szöge az elmúlt évtizedekben évről-évre nőtt, s a torony kedvelői aggodalommal tekintettek a jövőbe. A XX. század elején 4,3 méterrel tért el a függőlegestől és ez a távolság az évszázad végére újabb 30 centiméterrel gyarapodott. Csak a közelmúltban sikeredett összegyűjteni a megmentéséhez szükséges pénzt, remélhetőleg még időben.

A Ferde Torony kör alaprajzú és nyolc emeletet számlál, a toronyszobával együtt. A hat központi emeletet díszesen burkolt törpegaléria-rendszer övezi, s a bizánci és iszlám építési jegyeit viseli magán.

A muzulmán hatás vitatott kérdés. Máig bizonyíthatatlan, hogy a keresztény templomok mellett a különálló harangtornyok a muzulmán minaretek mintájára alakultak-e így, a hívőket imára hívó müezzinek tornya, a minaret szolgált-e a Campanile előképének, vagy fordítva!?

A pisai dóm ferde harangtornya mindenesetre pár száz évvel később keletkezett, mint maga a dóm.

1173-ban kezdték építeni.

1274-ben készült el a 3.szint (ekkor kezdett el dőlni)

1301-ben készült el a harangszékig.

1350-ben 1,4 méterre tért el a függőlegestől.

1817-ben 3,8 méterre tért el a függőlegestől.

1564-ben született Pisa-ban Galileo Galilei.

A hagyomány szerint kísérletet hajtott végre a Ferde Toronyból. Tárgyakat engedett el a torony tetejéről, azt bizonyítandó, hogy az esés sebessége független az aláhulló tárgy súlyától. Nem kétséges, hogy Galilei foglalkozott ezzel az elmélettel, de nem biztos, hogy a kísérletet valóban a Ferde Toronyból hajtotta végre. Ugyanakkor persze aligha találhatott volna eszményibb feltételeket a pisai Ferde toronynál, hogy a nehézségi erővel kísérletezzék! ,)

Ne feledjük, hogy a torony nem egy beton-oszlop, belseje légüres tér, melyet csigalépcső vesz körül, melynek külsejét hat emeleten keresztül a nyolcból, márvány oszlopsor borít.

Aki betéved a csodák mezejére, annak el fog állni a lélegzete, ezt garantáljuk!

# 371.