Colosseum - Róma

Colosseum - Róma

A világ száz csodáinak egyike!

Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, s ahonnan a nézők hatalmas tömege biztonságban szemlélhette a látványosságokat, a gladiátorok harcát. Egzotikus állatok parádéztak itt, később valamennyiüket lekaszabolták az ámuló tömeg szeme láttára.

Róma már a Colosseum megépítése előtt rendelkezett néhány amfiteátrummal, de a Krisztus után 64-ben kitört nagy tűzvész után újat kellett építeni. A Krisztus után 69-től uralkodó Vespasianus császár elrendelte, hogy egy nagy befogadóképességű amfiteátrum építtessék, amelyet azután családi nevére kereszteltek el. Nagyobb és szebb lett elődeinél.

Il Colosseo

Flaviusi Amfiteátrum (Amphiteatrum Flavium) néven vált ismertté. Az Aranyház (Domus Aurea) - Néró idejéből származó - egyik dísztavának helyét jelölték ki számára. Az építkezés szempontjából a hely kiválasztása okos döntésnek bizonyult, mert időnként vízzel kellett feltölteni az arénát. Vespasianus, Néróhoz hasonlóan, nagyszabású építkezési tervet dolgozott ki, de a különbség, hogy ő ezt a nyilvánosság előtt tette, s nem csupán saját kedvtelésből. A sors fintora, hogy Néró elégtételt kapott az utókortól Vespasianus névcseréjéért, tudniillik a 8.század óta Colosseum-nak hívják az amfiteátrumot. Az elnevezést Néró császár monumentális (colossus) szobráról kapta, mely a szomszédságában állt. (Vespasianus nem döntette le a szobrot, csak a fejét cseréltette ki, s Apollónnak nevezte el.)

A Colosseum átmérője mintegy 500 méter, 48,5 méter magas, mészkőből, tufából és téglából épült. Krisztus után 80-ban Vespasianus utóda, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel. Ám az épület még ekkor sem volt teljesen kész. A legfelső üléssort csak a következő császár, Domitianus fejezte be.

A Colosseum meglepően bonyolult építmény. Szerkezete arra utal, hogy a rómaiak nagy tömegek mozgását is képesek voltak ellenőrizni. Az ülésrendet és a helyek megközelíthetőségét aprólékosan szervezték meg. A belépőjegyeken számok jelölték a bejárati kapukat. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 50.000 ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosítják. Fontosabb volt azonban az állatok elhelyezésére szolgáló szárny gondos kialakítása. A Colosseum építészei nagy ügyességről téve tanúbizonyságot, olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a felheccelt vadállatok színpadra juttatását közvetlenül ketreceikből.

A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni. Vitorlavásznak, csigasorok és kötelek bonyolult szerkezetét igazgatták az e célra kiválasztott tengerészek.

A Colosseum korszerű technikájával és szerkezeti felépítésével, amely lehetővé tette a tömegek zavartalan mozgását, mint építmény messze megelőzte a korát. Építészeti megoldásai még ma is meglepően modernek, s nem sokban különböznek azoktól az acélszerkezetektől, amelyeket a 20.századi toronyházak létesítésénél használnak. A megnyitását követő kétezer év elteltével a Colosseum még napjainkban is a római építőművészet kiemelkedő példája.

A 18. és 19. század embere érdekesnek és izgalmasnak tartotta, ha a Colosseumot éjszaka kereste fel. Az épület akkorra már alaposan megrongálódott, keresztül-kasul kúszónövények indázták be. 1850 tájékán a repkényt eltávolították. Napjainkban a Colosseumot éjjeli fényár övezi. Megnyitása óta Róma egyik legfontosabb látványossága.

Ember, állat ellen - ember, ember ellen.

A római Borghese-villában látható mozaikok az arénában zajló harci jeleneteket ábrázolják. Bikák, szarvasok, oroszlánok, sőt struccok voltak a bestiarius - így nevezték ugyanis a mai matadorok elődeit - ellenfelei. (Néhány megmaradt római amfiteátrumban még jelenleg is tartanak bikaviadalokat.) Az egzotikus állatok már jóval a Colosseum építése előtt bűvöletbe ejtették a rómaiakat, amikor a városban győzelmi trófeaként vonultatták fel a karthágói elefántokat. A gladiátorok viselkedése is régi hagyomány. Feltevések szerint az etruszk temetési szertartások továbbélése. A gladiátorviadal gyakran hivatásos, erre felkészített, egyenrangú küzdő felek viselkedése volt. Előfordult, hogy tragikus látványossággá fajult, amikor a foglyokat kényszerítették erre akaratuk ellenére.

Keresztények és oroszlánok.

1744-ben szentelték fel a Colosseumot a hitükért életüket áldozó keresztények emlékére. (A Colosseum 1312-től egyházi tulajdonban volt.) A tomboló tömeg szeme láttára mártírhalált szenvedett hívők miatt a korai kereszténység mártíriumának tartották az építményt.

Irodalmi példa: George Bernard Shaw drámája: Androklesz és az oroszlán.

Kevés adat támasztja alá a történteket, de az arénában álló kereszt ennek a hagyománynak az életben tartója.

A Colosseum még ma is meghatározza környezete arculatát. Róma központjában, a Via dei Fori Imperiali keleti végében található. Nincs messze a főpályaudvartól, s így a földalattival is felkereshetjük. Saját állomása van, a Colosseo. Ha a földalattival közelítjük meg, akkor egy olyan csodálatos és megdöbbentően lenyűgöző látványban lesz részünk, amikor a föld alól a napfényre kilépve megpillantjuk a Colosseumot, amit sohasem fogunk elfelejteni amíg élünk. Mindenkinek szívből ezt a megközelítést ajánljuk!

Sokan írták azt is, hogy a Colosseum tele van kóbor macskákkal. Mi összesen egy cicát láttunk, aki békésen szunyókált az egyik őrszoba előtt egy lábtörlőn, a tálkája mellett. Persze ez nem jelenti azt, hogy nincsenek is, lehet, hogy ottjártunkkor épp ők sziesztáztak. :)

Van jó pár, ókori római katonának öltözött ember a tér környékén, akikkel pár euróért közös fényképet lehet készíteni. Egyvalamire azért figyeljünk! Lehetőleg a délelőtt folyamán közeledjünk hozzájuk, akkor még nem izzadságszagúak és koszosak az egész napi tűző napon való álldogálástól és akkor talán még józanok is. :) Van köztük jó pár kedves ember, vagy vicces pasi, aki kivont karddal kergeti a turistákat fel s alá, de van köztük olyan is, aki kinézetre vetekszik egy hontalanéval, a budapesti blaha környékéről. Szóval vegyük őket először alaposan szemügyre, aztán válasszunk. ,)

Mint azt már korábban említettük a komplett belépőjegy érvényes a Colosseum, a Palatinus és a Forum Romanum területére és 3 napig érvényes (legalábbis ottjártunkkor), tehát nem kell végigrohanni mindent egyszerre. A jegy megvásárlásához persze némi szerencse is kell, nem mind1, hogy a sor körbeéri a Colosseumot, vagy épp, hogy csak a bejáratnál van egy nyúlfarknyi tömeg.

# 336.