Tavasszal volt Pécsen is a Crazy 5K, és bár akkor még nem futottam, de ismerősökkel mentem volna rá. Csak közbejött egy műtet, így nekem az elmaradt. Viszont cserébe elmentünk családilag a szegedi Crazyre.
Ráadásul kiderült, én jártam jobban, mert akkora már neon zöld pólókat adtak, nem pinkeket, ami nagy fájdalom volt az ismerőseimnek…
A bemelegítésre beállva már visszatért a hangulatom is, amit előtte kicsit mélyre került, a rajt után pedig már csak a boldogság volt. Öt kilométeren át futottunk oda-vissza, bár annyi különböző felfújhatós akadály volt közben, hogy szinte fel se tűnt a táv.
Igazi buli hangulat volt és sokkal inkább egy nagy játszótér érzését keltette, mint egy versenyét.