A város három közlegelője közül a St. Stephen Greent 1644-ben zárták körül. A 9 hektáros földet Lord Ardilaun, a Guinness család egyik tagjának adományából alakították át a mai parkká (1880). A virágágyások, fák, a szökőkút és a tó közt sok híres dublini személy, James Joyce, W.B.Yates és Ardilaun emlékműve is megtalálható.
A Merrion Row sarkán áll Edward Delaney Wolfe Tone-nak a 18. századi nacionalista vezérnek szentelt masszív emlékműve (1967), melyet a helybeliek csak Tonehenge -ként emlegetnek.
Az 1887-es fedett zenekari pavilon ma is a nyári ingyenes koncertek központja.
Az impozáns Royal College of Surgeons a nyugati oldalon áll.
Az 1806-ban épült sebészi iskolát az 1916-os felkeléskor Constance Markievicz grófnő csapatai szállták meg. Az oszlopokon ma is látszanak a golyónyomok.
A legforgalmasabb északi részen, amit a 19. században Beaux' Walk-ként ismertek, ma is sok klubbot találunk. A legszebb épület a díszes Shelbourne Hotel. Az 1867-es épület bejáratát núbiai hercegnők és rabszolgáik szobra díszíti. Érdemes betérni és megtekinteni az előtér csillárját, vagy egy teát meginni a Főpolgármesteri teremben (Lord Mayor's Lounge).
A déli oldalon álló Newman House ad otthont az Ír Katolikus Egyetemnek, ami ma a University College része. 1854-ben nyílt meg és első rektora John Henry teológus volt. Itt tanult Patrick Pearse, az 1916-os felkelés vezetője, Eamon de Valera miniszterelnök és James Joyce is. A város legszebb György-kori berendezését láthatjuk itt. Az Apolló-terem és az 58-as szalon falain és mennyezetein látható finom barokk stukkók (1739) a svájci testvérek, Paolo és Filippo Francini munkái. A 86-os számú püspöki termet (Bishop's Room) nehéz, 19. századi bútorokkal rendezték be.
A szomszédos kis templom, a University Church (1856) színpompás belső tere bizánci jellegű.
A park déli oldalán áll az Iveagh House is, mely egykor a Guinness családé volt, de ma a Külügyminisztériumnak ad otthont.
#30.