Eltűnt Árpád-kori falu 12 - Alag falu

A templom a középkorban Pest vármegyében található Alag falu plébániatemploma volt. A falu már a XII. században is létezett. A XII. sz. végén, XIII. században épülhetett körtemploma. Alag a török időkig önálló település volt az Árpád-kori Keszi falu keleti szomszédságában.

A falu birtokosa a köznemesi származású Alagi család volt, akikre az első adatunk 1328-ból származik, Olagh családnévben fordul elő. A falu Olughként szerepel az oklevélben. Györffy György leírja, hogy Alagi nemes a négy Pest megyei szolgabíró egyike 1328-ban. 1363-ban Viczky Balázs fia, György többek között Alag birtokát is eladja Lóránd budai polgárnak. 1383-ban az Alaghiak birtokában találjuk a falut, majd 1405-ben Zsigmond király Kálnay Benedeknek adományozta. 1432-ben Garai Miklós fiai: Miklós és László osztoznak a birtokon. 1437-ben budai polgárokat, Porkoláb (dictus) Jánost és testvérét, Bálintot, zálogjogon beiktatták négy alagi jobbágytelekbe.

A templom vélhetően több lépésben tervezett és megkezdett bővítései, átépítései talán az 1440-es évek huszita belháborúi, majd a törökök északra nyomulása miatt szakadtak félbe. A falu 1455-ben az Alagiaké, akik az itteni részeiket 1455-ben a Mikebudai Békés családnak, 1472-ben pedig Mikófalvi Bekény Dénesnek zálogosították el. 1482-ben az Alberti családé volt. Már a XV. sz-ban elkezdődött elnéptelenedése. Az egykori körtemplomhoz a XV. században gótikus szentélyt építettek. A falu történetére, az Alagi család peres ügyeire vonatkozóan számos adat áll rendelkezésünkre. Írott források először 1496-ban említik Alag Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomát. A templomból csak 3 méteres falmaradványa látható és két szentélye.

Buda 1541-es eleste után török hódoltság alá került. A török hódítás következtében néptelenedett el teljesen. 1559-től már csak pusztaként említik. Innentől számítható a templom pusztulása is. 1686 körül a puszta végleg elpusztult. 1695-től a terület a Wattay családé, mely újra népesítette, azután az Orczyéké, akiktől 1740-ben Grassalkovich Antal kamaraelnök vásárolta meg, és Gödöllő uradalmához csatolta. 1857-ig herceg Esterházy Leopoldina, utána báró Sina Simon, 1860-ban a Belga Bank vette meg, majd 1871-ben Holitscher Fülöp, 1889-től pedig a Magyar Lovas Egyleté volt. Nagy-és Kisalag puszták 1913-ban alakultak községgé, ekkor lett a neve Alag. 1950-ben egyesítették Dunakeszivel.

A romokat 1863-ban Rómer Flóris, 1876-ban Arányi Lajos mérte fel. A polihisztor doktor 1876-ban felmérte és lerajzolta a maradványt, a jelentéséhez készített vázlatokon egy különös geometriai formát mutató, két egymáshoz kapcsolódó, sokszög alaprajzú épületrész látható, az egyik, magasan álló falain még az elpusztult boltozat falpillérei és ívei is kivehetők. Csak 1943-ban ismerték fel, hogy a lelőhelyen egy körtemplom is állt.

Az Alagi Major Dunakeszitől délre fekszik, szinte Budapest határában, a Rákospalota-Fót főúttól nem messze. Kocsival: Rákospalota-Fót főútról a körforgalomban kell letérni, a táblán Dunakeszi Alagi major van írva. Dunakeszi felől: a Fóti útról Repülőtéri útra kell lefordulni.

ALAGI-CSALÁD

Előkelő régi magyar nemzetség: Márton a ménfői csatában esett el, István I. Béla udvari embere, András Kálmán király asztalnoka. Jónás, ki először használta az Alagi nevet, 1159. trencséni várparancsnok volt. István II. Endre egyik hadvezére, Pál királyi főpohárnok volt, Gáspár a mohácsi ütközetben, mint Szabolcsmegye főispánja esett el, testvére János, a zemplén megyei muskétások vezére volt s megmenekülvén, Ferdinánd hívei közé állott, mint ilyen a regéci és tállyai uradalmakat kapta (1560). E két uradalom Alagi Katalin útján, ki Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem hitvese lett, a Rákócziakra szállott át, nem minden háborúskodás nélkül, mert Katalin nénje Judit, Mágócsi Andrásné lévén, a két nagy uradalom először Mágócsi Ferencre, fiára szállott át, ki azokat magtalan nejére, Dersffy Orsolyára hagyta. I. Rákóczi György családi javait így idegen kézre szállani nem engedvén, az özvegy második férje, Esterházy Miklós nádor ellen hadat kezdett s váltakozó szerencsével folytatta azt, míg végre kezére kerítette a pörös uradalmakat. Az Alagiak közt legnevezetesebb ember volt Menyhért, fő-ajtónálló, a felvidék fővezére és országbíró. Római katolikus vallása dacára Bethlen Gábor előtt is igen kedvelt volt, ki Bethlen ellen több csatában szerencsésen hadakozott, mint II. Ferdinánd vezére. Benne halt ki 1631-ben a bekényi Alagi-család fiú ágon.