Eltűnt Árpád-kori falu 13 - Kövesd (Kewesd) falu

Kövesdi templomrom 5

A templomrom miatt jöttünk ide először. A rom rendkívül szép környezetben található. Mellette van egy forrás, aminek a vize a Balaton nádasáig viszonylag rövid utat tesz meg, ligetes, nagyon szép környezetben. Kellemes pihenőhely.

A templom története:

Az Aszófői Kövesdi templomrom a település vasútállomásától délre található. Megközelíthető az Aszófőn keresztülhaladó 71-es főútról a Romkápolna utcán. Nem tévesztendő össze a Balaton-felvidék másik, hasonló nevű településével, az ugyan csak Árpád-kori eredetű Balatonkövesddel, amely 1940-ig önálló község volt A romoktól észak-északkelet irányban (a Pécsi Légirégészeti Téka felvételei alapján) 3 nagyobb méretű római kori épület nyomai láthatóak, melyek egyikének a déli részére épülhetett a XIII. századi templom.

Kövesdi templomrom 1

Kövesd első hiteles említése 1211-ből való, de egy hamisan 1093-ra datált tihanyi összeírásban is szerepel. Magáról a templomáról nem maradt fenn hiteles okirat. Kövesd Aszófővel a tihanyi Szent Benedek-rendi apátság birtokai közé tartozott a XI–XIII. században. Nevük többször előfordul a rend falvainak, földjeinek, erdeinek, malmainak és egyéb ingatlanjainak összeírásában. Főleg halászok, mesteremberek és a helyi nemesek a jobbágyaikkal lakták. A falu szerepel egy 1221-ben keltezett végrendeletben, majd a bencés birtokok 1267. esztendei leltárában. A XIV —XV. században rajtuk kívül idegen birtokosai is voltak.

Kövesdi templomrom 2

A feltárt kőfaragványok alapján 1260-1270 körül épült a román stílusú templom. Valószínű, hogy az épületnek római elődje is lehetett, mert római oltárkövet, valamint cserépmaradványokat találtak a templom szentélye előtti térben. Egy ilyen oltárkő ma is látható az épület közelében. A templomot ovális körítőfal vette körül, feltehetően temetővel. A fal nyomvonala enyhén kiemelkedik a talajszintből.

1317 – 1403 években a veszprémi egyház Aszófő melletti kövesdi birtokán a Szent László-féle, feltehetően hamis összeírás szerint 1 szőleje és 30 ekealja földje volt itt Szent Mihály egyházának.

Kövesdi templomrom 3

A számadáskönyv adatsorai szerint Kövesden a kanonokok gabona- és borkilencedben is részesültek, és a tizedet, tizednegyedet a tihanyi bencések birtokrészéről (Kewesd abbatis) is beszedték. Ugyancsak a számadáskönyv adatsorai között szerepelt 1508-ig kanonokok kövesdi malma, amelynél többször a „desolatum per abbatem de Thikonio” megjegyzés állt, s amely így nem hozott jövedelmet a testületnek. A bencésekkel közös birtoklás az Aszófői Kövesdre utal. Az 1536. évi zalai adóösszeírás szerint Kewes-en a káptalannak 4 szegény telke volt, ez esetben azonban nem eldönthető, hogy a két Kövesd közül melyik települést írták össze.

A templom mellett fakad az Almás-forrás, ahonnan a közeli, 5 km távolságban lévő Tihanyi apátságba is hordták az ivóvizet szekereken. A jó minőségű karsztvizet szívesebben fogyasztották az apátságban, mint a helyben fakadó rétegforrás vizét, vagy a Balaton vizét, amit a félsziget lakosai használtak.

Kövesdi templomrom 4

Kísérteties, szellemek járta templomrom. A templom és a település lakóinak pusztulását a török okozta 1552-ben. Bár a Balaton korábbi, magasabb vízállása nagyobb védelmet nyújthatott a falunak, sajnos lakóit utolérte a végzetük. A Gyulaffyak folyamatos támadásai miatt a veszprémi pasa feldühödött, és a tóparti településeken igyekezett megtorolni sérelmeit. Kövesd lakói egy ilyen bosszúhadjárat során a templomban kerestek menedéket, de a török a templomra támadt, megágyúzta, majd felgyújtotta. Kövesd ezt követően nem települt újra. A feltáráskor a templomban talált sírok, elszenesedett emberi és tárgyi maradványok, a falban lévő ágyúgolyó-becsapódások egyértelművé tették, hogy a török hatalmas pusztítást végzett a faluban.

Egy - főleg Aszófőn élő legenda szerint - Kewesd volt az ősi falu, és a néhány túlélő, akik nem a templomba menekültek a gyújtogató török elől, alapították kicsit feljebb az új Aszófőt (aszfelett, aszfölött, aszfőjöt).

Először 1874-ben ismertette Rómer Flóris. 1958-ban tárta fel az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építéstörténeti tanszéke dr. Fehér Géza muzeológus közreműködésével.

További túra - és egyéb videóért iratkozz fel YOUTUBE csatornámra: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0