Esztergom

Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben. Kikötőváros a Duna folyam partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont.

Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: 1936-tól az itteni kisrepülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye, az Ister-Granum Eurorégió központja.

A Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárosra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemző. Nyugatról a Duna, Keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.

Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik:

* Egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter Duna, Gam Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).

* A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü mellékág).

* Neve bolgár-török estrogin küpe ( bőrpáncél) és a strgun ( tímár) főnevekből ered és egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utal.

* Nevének eredetével kapcsolatban a szláv sztregomj ( akire vigyáznak) szó is szóba jöhet.

Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt, melyeknek maradványai nem fellelhetőek. Ezek: Ákospalotája, Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípolóhegy, Szenttamás palánkvára és Párkány egykori erődje. A Táti út és a Duna által határolva a város szélén állt a hajdani Szentkirály városrész, kicsit távolabb, szintén a táti út mentén Zsidód falva. Mindkét település az Árpád-korban volt lakott, és élték virágkorukat.