A kőfejtő az egyiptomi sziklatemplomokra emlékeztet bennünket.
A tudományos vizsgálatok igazolták, hogy anyaga lajta mészkő, mintegy 15 millió évvel ezelőtt a területet borító Pannon tengerből rakódott le. A víz visszahúzódásával formálódott és merevült meg a lajtamészkő. A tenger létét az itt fejtett lajtamészkőbe zárt tengeri ősmaradványok igazolják. Az ősmaradványok között nagy tömegben találunk tengeri algát (Lithothamnium), kagylókat és tengeri sün és halmaradványokat. Érdekesek az itt található mohaállatok is.
Ismereteink szerint már kétezer évvel ezelőtt is működött itt bánya. A rómaiak idején fontos szerep jutott a fertőrákosi kőfejtőnek. Az itt kitermelt kőből emelték Scarbantia római kori Sopron várfalainak egy részét.
Később igen kedvelt építőanyag volt a jól faragható, tetszetős árnyalatú mészkő. Sopron, de még Bécs több épületét is ebből emelték. A kőfejtő a második világháborúig üzemelt, az építkezésben történő felhasználását a vasbeton és a műkő kiszorította.
A természeti érdekességeken kívül különleges látnivaló az 1970-ben létesített, nagyon jó akusztikájú, 759 férőhelyes barlangszínház. E lenyűgöző környezetben nyaranként -a Soproni Ünnepi Hetek keretében- operaelőadásokat, nagyszabású koncerteket és színházi előadásokat tartanak.
A Kőfejtő területe több híres filmhez nyújtott díszletet.
1982-ben történt az első átépítés, mai formáját 1985-86 évi átalakítások során nyerte el. A kőfejtő északi dombján, mint egy felkiáltójel, Gabriela von Habsburg fémplasztikája emelkedik a magasba. A keresztet formázó szögesdrótok felhasználásával, fémből készített emlékoszlop a páneurópai piknik dátumát és néhány embernek a nevét örökíti meg, akiknek része volt benne. A tábla alatt körbefutó szalagon latin szöveg: In neccessariis unitas-in dubiis libertas-in omnibus caritas. (A szükségben egység – a kételkedésben szabadság – mindenben szeretet. ) A Páneurópai Emlékmű, mely a „ vasfüggöny” egy darabját jelképezi, örök időkre az 1989-es határáttörés emlékét idézi.
#218.