Az ókori Egyiptom legrégibb ismert óriásszobra sok ezer éve áll az őrhelyén, Khephrén piramisa előtt.
A régészek krisztus előtt 2500 körülire teszik az oroszlántestű, emberfejű szobor születését és arcvonásaiban Khephrén-ét vélik felfedezni, aki szerintük a szobrot készíttette.
Kinyújtott mancsaival 57 méter hosszan nyúlik el a homokban, uralkodói fejdísszel koronázott fejét 20 méter magasra emeli.
Homlokán Ureuszkígyó, a királyi jelkép ismerhető fel.
A kőbányaként használt völgy körbefejtett sziklájából faragták ki, a talpazatánál látható toldások a XVIII.dinasztia korában végzett helyreállításkor kerültek a helyükre.
Bár gyakran hallani, hogy a Szfinx orrát a mamelukok, az oszmánok, vagy Napóleon katonái ágyúzták le, a valóságban az jóval a 15.század előtt letört.
Ugyancsak letört a fáraói álszakáll, amelynek egy megtalált darabja ma a British Museum tulajdona.
Közvetlenül a szobor előtt tárták fel a Szfinx templomának maradványait, de ez a nagyközönség előtt zárva van.
A Szfinx területére ma Kephrén Völgytemplomán át lehet bejutni.
A piramis építésének korában a kiáradó Nílus hullámai a Gízai-fennsík lábát mosták.
Khephrén Völgytemplomát a rakpartra építették.
Innen fedett út vezetett a piramis melletti halotti templomhoz.
A homok alá temetett út maradványait Auguste Mariette tárta fel 1852-ben.
A másik két piramishoz tartozó völgy- és piramistemplomból, illetve összekötő útból csak töredékeket találtak a régészek.
Khephrén Völgytemploma a legrégibb fennmaradt templom Egyiptomban.
#63.