Gyergyószentmiklós északi dombján, 1087 m. magasan, testvéri közelségben építették a magyar és az örmény kápolnát. A két kicsi, festői épület a Székelyföld népi építészetének kedves kifejezője, az Anna-napi búcsújárások színhelye. Július 26-a körül a gyergyói falvakból a hívek olvasóval és búcsúénekeket énekelve mint »keresztalja« kapaszkodtak fel ide.Orbán Balázs meglátogatta őket, s így említi meg őket a Székelyföld leírása című művében: „A Békénytől jobbra eső, havasok szín- vonaláig emelkedő Csobot tetőn két kápolna büszkélkedik, egyik az örményeké, másik a rom. katolikusoké, ez utóbbit a hitrege szerint egy pásztor annak emlékére építtette, hogy néma fia azon a helyen szólalt meg.” Az egyik, az örményt, a 13. században épült később barokkizálták, míg a másik az 1700-as években a pestisjárvány után.