Haarlem (Nederland, Haarlem)

Haarlem holland város és közigazgatási egység a Spaarne folyó mentén, Észak-Holland tartomány fővárosa, közel 200 000 lakosával az ország egyik legjelentősebb városa.

((A Haarlem név valószínűleg a „Harloheim” név eltorzulásából alakult ki. A régi holland nyelvben a „heim” szó lakóhelyet, otthon jelentett (mai formája hollandul „heem”). Az eredeti név egészében így egy homokos magaslaton (haar) elterülő erdőben (lo) lévő otthont jelentett)).

Haarlem első írásos említése a X. századból maradt fenn, amikor az utrechti Szent Márton-templom egyik írnoka felvette az egyházi tulajdonok listájára. Ebben a leltárban Haarlem 3 parasztgazdasággal szerepel. (A Spaarne folyó melletti fekvésből eredően a városkát később Spaarnestad-nak is nevezték).

Amsterdamse Poort (Az Amszterdami kapu)

A XII. században erőd épül, amely Hollandia grófjainak a székhelye lesz. A város lakói I. Vilmos gróf zászlaja alatt részt vesznek a keresztes hadjáratban. A Grote Kerk kis harangjai máig arra emlékeztetnek, hogy 1219-ben a Szentföldön a haarlemi vitézek diadalmaskodtak a pogányok fölött. A település 1245-ben kap városi jogokat II. Vilmos gróftól.

A város középkori városfalai az évszázadok során eltűntek, egyedül az Amszterdami kapu maradt meg, amely arról nevezetes, hogy a spanyol seregek félesztendős ostroma alatt azon szöktek ki a haarlemiek élelmiszerért. A város történetében ez a bizonyos ostrom a leggyászosabb időszak: 1572 decemberétől 1573. július 13-ig rohamozták don Federico de Toledo spanyol hadai a falakat, a gyűlölt Alba herceg fia volt a hadvezér. Haarlem polgárai elszántan álltak ellen, főleg azért, mert a közeli Naarden lakóinak iszonyú sorsa láttán nem is volt más választásuk . . .

Stadhuis (Városháza)

A spanyolokat megviselte a kemény tél, aztán amikor a tavasz után beköszöntött a forró nyár, a pestis kezdett pusztítani az ostromlók soraiban. Haarlem mégsem bírta végig: Hallgatag Vilmosnak a flottája megsemmisült, a felmentő sereg Heemstede alatt vereséget szenvedett. Haarlem városatyái ekkor meg akarták adni magukat, negyedmillió forint váltságdíjat voltak hajlandók fizetni. De Alba herceg parancsára a spanyolok ezzel nem elégedtek meg, lemészárolták a város katonáit és a civil polgárok nagy részét is, a történetírók általában tízezerre teszik Haarlem veszteségét.

Vleeshal (Húspiac)

A város 1577-ben került vissza holland uralom alá és a középkor végére Hollandia egyik legjelentősebb városa lett. Az újkor kezdetén textiliparáról volt nevezetes, valamint a holland festészet haarlemi iskolájáról.

Gazdagság forrása lett a virágkertészet is, XVII. század közepén ezer és ezer (holland) forintot is fizettek egy-egy ritka szép mintájú, színű virágot adó hagymáért, királyi virágnak minősült a tulipán, főurak és gazdag polgárok valósággal versengtek a divatos virágokért. A Semper augustus elnevezésű tulipán állította fel a drágasági rekordot - tízezernél is több guldennel.

A XX. század elejére Amszterdam mellett háttérbe szorult, az évszázados gazdasági versengés a két város között a jelenlegi holland főváros javára dőlt el. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Haarlem óvárosa meg tudta őrizni műemléki jellegét, hagyományos városképét.

(1658-ben Peter Stuyvesant megalapította a „Nieuw Haarlem”, azaz „új Haarlem” elnevezésű gyarmatot Észak-Amerika keleti partvidékén. 1664-ben az angolok kezére jutott a kolónia, akik Harlemnek nevezték át. Harlem ma New York városának része, Manhattan északi részén terül el.)