Sziasztok, Gábor vagyok!
Most Hollókőt mutatom be. Salgótarján felé menet balra kell letérni a 21-es útról, innen kb. 10 km Hollókő, ami egy zsákfalu. Célszerű a kocsit a parkolóban lerakni (főidényen kívül úgy látszik nincs parkolási díj), majd innen lehet az Ófalunak nevezett részt megtekinteni (a parkolóból indul egy földút a vár felé, innen úgy 15 perc könnyű séta a vár).
Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. Kiss József volt az a műemlékvédő építész, aki kezdeményezte Hollókő — és azon belül is Ófalu — műemlékké nyilvánítását.
Hollókő a térséget jellemző, egyutcás falutípust képvisel, melynek alapszerkezetét a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.
A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok („hambitusok”) szegélyezik.
Az Ófalu tiszta, rendezett, több múzeum is található itt:
Falumúzeum (Kossuth u. 82.): bemutatja a 20. század eleji tipikus hollókői házbelsőket. Látható az eredeti, háromosztatú parasztház szerkezete. Az ide látogatók megtekinthetik a hajdani lakosok életvitelével kapcsolatos berendezéseket, eszközöket. Időszakosan látogatható: április 1-től október 31-ig.
Postamúzeum (Kossuth u. 80.): a Postamúzeum hollókői kiállítóhelye. A palócföld postája című állandó kiállítás két szobában mutatja be a több megyére kiterjedő néprajzi csoport, a palócság postahálózatának fejlődését és a velük összefüggő postai emlékeket. Ezek képeslapok, bélyegek és bankjegyek, amelyeken a jellegzetes palóc tájakat, embereket és viseletüket örökítették meg.
Panoptikum a várban
Vármúzeum (Várdomb): Több helyszínen mutatja be a vár helyreállításának terveit, és a vár rekonstrukciós munkákat. Bemutatják a feltáráskor megtalált eszközöket. Látható a panoptikum, ahol a 13. századi várurat és családját jelenítik meg. A fegyverteremben a 11. századtól a 16. századig terjedő időszak hadviselési eszközeit tárja elénk (Wikipedia)
Az Ófaluból is fel lehet menni a várba, innen csak 7-8 perc, bár egy kicsit meredekebb, mint a parkolóból.
A Szentendrei Skanzen mellett ez volt az utóbbi időben az egyik legkellemesebb élményem, így ajánlom mindenkinek.