Maldív-szigetek - Kaafu Atoll, avagy Észak-Malé Atoll - Hulhule-sziget.
Malé International Airport.
Malé felé repülve, már a levegőből látni lehet a várost, mely csak egy folt az óceánban, ahol nincs hely felszállópályára. Amint a repülőgép elkezd ereszkedni, az a gondolatunk támadhat, hogy a pilóta elhibázott valamit és a repülőgép mindjárt belecsapódik a trópusi tenger meleg, hívogató vízébe és átélhetjük mindazt, amit felszálláskor a légiutaskísérők oly unott arccal mutogatnak, hogy hol is van és hogyan kell használni a szék alatt található mellénykét, valamint hogyan csússzunk le a csúszdán, ha a gép a víz tetején úszkál . :) Aztán a gép egyszercsak szilárd talajon landol! ,) Ha mindezektől meg szeretnénk kímélni magunkat és a Fly Emirates gépével utazunk, akkor kapcsoljunk az előttünk lévő ülés háttámlájába épített LCD monitoron a pilóta szemszögéből látható kamerára és akkor remekül fogjuk látni a leszállópályát! ,)
A Hulhule Nemzetközi Repülőtér, a fővárostól (Malé) 4 km-re lévő szigeten csak a repülőtérhez kapcsolódó épületek találhatók, mint pl. a Nemzeti Transzfer épület.
A leszállópálya az egyetlen a világon, amely a tengerben kezdődik és végződik !!!
A szultánság ideje alatt Hulhule volt az egyetlen hely, ahova a szultán, családja és barátai visszavonulhattak. A szigetre rá sem ismernének azok az előkelőségek, akik valaha szórakozásra használták. Nagy részét ma betonos felszállópálya borítja, mivel a kifutó észak-dél irányban terül el, hullámtörőgáttól hullámtörőgátig. Az első gázsugár-meghajtású repülőgép 1977-ben landolt itt, az új Nemzetközi Repülőteret pedig 1981-ben nyitották meg egy kibővített le és felszállópályával. A nemrégiben felújított terminál épületét is kibővítették, hogy fogadja a turisták és üzletemberek egyre növekvő áramlatát.
Elfogadható árú Duty Free üzleteket találunk itt, némelyik még csokoládét, chipset, hideg üdítőt és sört (!) is árul. Az épület bejáratánál van egy bő árukészlettel rendelkező szuvenír bolt, ha az utolsó percben szeretnénk még valamit vásárolni, de ne felejtsük el, hogy az árak itt nem túl alacsonyak és alkudozni itt már nem lehet, minden fix áras! :( Hogy mennyire adómentesek itt a boltok, csak egy rossz példa: Maldív-szigetek térkép, nagyon szép, tényleg kemény fotópapír minőség: odakint 15 US$, odabent 15 US$. :( De amúgy tényleg sok mindent lehet kapni 1 és 20 US$ között, ami souvenirnek tökéletesen megfelel. ,)
A terminál épülete mellett található a Satellite Restaurant, mely változatos ételeket kínál kényelmes légkondicionált belső váróteremmel, kint pedig néhány fa árnyékában asztalokat és székeket találunk. Itt dohányozni is lehet. Az árak hazaiak, ne féljünk bemenni! ,)
Érkezésünkkor amint átjutunk a vámon, semmi extra procedúra, lazább, mint Ferihegy (!) :D, egy hosszú bádogtető alatt, a szigetek képviselői várják az érkezésünket. Ha olyan remek utazási irodát találunk, mint mi (levélben szívesen megírjuk mindenkinek, de ez nem a reklám helye), akkor kis maldívkákat keressünk, táblácskákkal a kezében, melyen a nevünk szerepel.
A repülőtéri terminál előtt hosszú, fedett út vezet több mólóhoz is, amik azoknak a hajóknak vannak fenntartva, melyek a turistákat a nyaralási végállomásokra viszik.
Ne feledjük, hogy a Maldív-szigetek több Atoll-ból áll, nem egy kicsi sziget csoport, hanem a távolságok néha eléggé hajmeresztőek.
A mi példánk esetében: Kuredu-ra mentünk. Ez a szigetecske 148 km-re van Malé-tól, légvonalban. A hajó kb. 4 óra alatt ér oda, de viszont olcsó. Ha hozzászámoljuk azt, hogy a repülő, amivel Bécsből indultunk, délután fél négykor emelkedett a magasba, majd némi várakozás után Dubaiban továbbindultunk, hát igencsak fáradt az ember, mire másnap reggel 8 óra körül landol itt Hulhulén. Szóval jobb hidroplánnal továbbmenni, ami drágább, de viszont gyorsabb. ,) Kb. 45 perc alatt ért Kuredura, viszont kissé ívesen repült, tehát a távolság nem 148 km., hanem 166 km. Közben leszálltunk Kommandu szigetén, ahol pár turista kiszállt, szóval átélhettünk egy plusz landolást is, mely igen kemény volt, de szintén örök élmény marad. ,) Szegényeket valahol a nyílt tengeren egy mólóra tettük ki, ahonnan egy motorcsónak vitte őket a szigetre. Nem lehetett kellemes, bár emlékezetes maradt a számukra, az biztos!
Szállásfoglaláskor gondoljunk mindezekre, tisztázzunk le mindent az utazási irodával, hogy szállításunk vízitaxival, hajóval, gyorshajóval, vagy hidroplánnal történik-e, ne érjenek kellemetlen meglepetések minket! ,) Ha választott úticélunk messze esik a fővárostól, Malé-tól, akkor gondoljunk előre arra is, hogy talán nem lesz időnk a fővárost bejárni. :(
Visszautunk során általában nagyon korán visszavisznek minket a szigetekről a hidroplánok a repülőtérre, így mondhatni marad 2-3 óránk a csomagok feladását követően, azaz a check-in után, átmenni vízitaxival a fővárosba, mely kb. 10 perc alatt ér oda és személyenként 1 US$-ba kerül. Tehát olcsó és mindenképpen megéri. Viszont legyünk akármennyire fáradtak, leépültek, vagy tikkadtak, nem árt számításba venni azt sem, hogy semmi sem biztos. Szóval uccu neki, gondoljunk arra, hogy talán sosem térünk ide vissza életünk fennmaradó részében!!! ,)
Menjünk át a fővárosba inkább akkor, hacsak eleve nem oda készültünk, amikor megérkezünk! Hidroplánnal később is mehetünk a kiválasztott úticél felé, ez csak megegyezés kérdése, nem kerül semmibe, visszafelé viszont már igen korlátozottak a lehetőségeink. Itt arra gondolunk, hogyha lekéssük a visszainduló gépet, vehetünk egy új jegyet, nem kevés pénzért! :(
Hirtelen ennyi.
# 382.