Jennersdorf, Loipersdorf, Mária Theresien Hof****

A férjem barátjával C.-vel és annak új barátnőjével N.-el hétvégére vettünk Loipersdorf-ba egy VIP-csomagot, ami abból állt, hogy a Mária Theresien Hof nevű hotelban foglaltunk szobát, ahol egy üveg pezsgő és pár csomag rágcsálnivaló várt minket. Miután leraktuk a bőröndöket, a kezünkbe nyomtak egy fürdőtáskát, benne két fürdőköpennyel és két törölközővel.

A Schaffelbad bejáratánál saját számozott parkolót kaptunk, sőt még külön XL-es öltözőszekrényeket is. Miután levetkőztünk elfoglaltuk a névre szóló pihenőhelyet, ami egy bőr duplaágyas lefüggönyözött fekvőhelyet jelentett, takarókkal, párnákkal, panorámával. Így ki lehet bírni.... Gondoltam. Természetesen ki is használtuk az egész napot fürdéssel, szaunázással, pihenéssel.

Kipróbáltuk az új csúszdaparkot is, mondjuk nekem egyszer elég volt lecsúszni párban a 8-as gumival körbezárt levegővel, mert a végén az egész magunk előtt tolt víz a képembe loccsant . A prüszkölő ázottpuli kinézetemen az se javított, hogy mi nyertük a gyorsasági versenyben, mondjuk szegény N. barátnő rosszabbul járt, mert az utolsó szakasz lereszelte az egyik lábujját.

Volt egy nő a szaunarészben, aki egész idő alatt a merítkező medencében üldögélt a jéghideg vízben. Oda én csak befutottam, meg ki, mert majdnem lefagyott rólam minden. Kérdeztem is tőle, hogy rekordot akar-e dönteni, de csak a kék száját remegtette. Vannak fura emberek, az biztos.Talán edzett egy sarki expedícióra, vagy így akart elvetélni, ki tudja?

Ahogy félóra múlva ismét a vízben vacogó nő mellett kellett elmennem, már a gyomrom is fázott a látványtól. Elegem volt a pancsolásból, de a többieknek is, mert mire visszatértem a pihenőhelyre már összepakoltak. Úgy döntöttek, hogy felkeressük az egyik „Buschenschank -ot, ahol megvacsoráztunk. Azt már meg se várták míg megszárogatom a hajam, így vizes tarkóval kentem a májast a kenyeremre.