Jesi egy hosszú és sziklás gerincen, erdőkkel borított hegyek között fekszik. Ezen a vidéken termelik az évszázados hírű fehérbort, a Verdicchiót. A bort a görögök bortároló amfóráinak mintájára készített üvegekbe palackozzák. Jesiben ugyan nincs borászat, de számtalan szőlőültetvény van a környéken.
A pompás XVIII. századi Palazzo Pianettiben helyezték el a Pinacoteca e Musei Civicit. A képtárban Lorenzo Lotto néhány szép késői alkotása látható. A palota igazi látványossága azonban nem a képtár, hanem a rokokó pompában tündöklő díszterem.
A közeli Palazzo della Signoria érdekes, évszázadokat felölelő régészeti gyűjteménnyel dicsekedhet.
A város régi reneszánsz falain kívül áll a XIV. századi San Marco templom. Szép freskói meglehetősen jó állapotban maradtak fenn az utókor számára.
Kis történelem:
Az Adriai-tenger és az Appennin-hegység között fekvő Marche (határvidék) régi városok, hosszan elnyúló homokos tengerpartok, vadregényes hegyek elbűvölő szövedéke. A kereszténység előtti időkben a picenumi törzs lakott itt, de ők idővel teljesen beleolvadtak a Római Birodalomba. A krisztus előtti IV. században a Magna Graecia területéről menekülők népesítették be a vidék nagy részét.
A térség legjelentősebb és egyben a görög befolyás legészakibb városa az Itáliai-félszigeten Ancona volt. A középkor elején a Római Szent Birodalom határát jelölte (innen a tartomány mai neve). Fénykorát a XV. században, Federico da Montefeltro uralkodása alatt élte, amikor az urbinói herceg udvara Európa egyik vezető kulturális központja volt. Urbino korábbi nagyságának emlékei, különösen Federico nagyszerű reneszánsz palotája, a Palazzo Ducale ma is lenyűgözik a látogatókat. A palotában helyi műkincsek gyűjteménye látható.
Ascoli Piceno legalább annyira elragadó város, mint Urbino. Központi tere, a Piazza del Popolo, Olaszország leghangulatosabb régi terei közé tartozik.
A kisebb városok, mint San Leo, Urbania, vagy Jesi szintén sok szép középkori emlékkel büszkélkedhet.
Marche érintetlen hegyvidéki tájai legalább annyi látogatót vonzanak, mint nagyszerű tengerparti fürdőhelyei vagy történelmi városai. Különösen szépek a kitűnő kirándulóhelyek és síparadicsomok között magasodó Monti Sibillini hósapkás csúcsai.
A helyi ételkülönlegességek között első helyen szerepelnek az olive ascolante (fűszeres hússal töltött olajbogyó), a brodetto (minden partszakaszon másképp készített, de egyformán kitűnő halleves), a szarvasgomba, az erős hegyi sajtok, a szárított sonka és szalámi. A borok közül a Verdicchio (száraz fehérbor) a legismertebb, bár egyre népszerűbbek a szokatlan nevű új borok is, mint a Bianchello del Metauro.
# 267.