Kács község a Bükk-hegység déli részén hegyekkel és dombokkal körülvett település. Miskolchoz 45 km-re, Mezőkövesdhez 25 km-re található.
A község Árpád-kori település, mely kedvező fekvése miatt a honfoglaló magyaroknak is szálláshelyül szolgált. A Kácsi-patak hűs vizéből itatták állataikat. Árpád vezér Acsádnak földet adott, és azután a fia, Örösúr a Kácsi-patak fejénél várat építetett.
A várnak csak az alapja áll, mely négyszög alakú lakótorony lehetett vizesárokkal, ún. sziklaárokkal körülvéve. IV. Béla királyunk 1248. évi határjáró oklevele a települést Kach néven említi. Ekkor már állott Örösúr nemzetségének Szent Péterről elnevezett apátsága. Az apátsági templom 1548-ban elpusztult, majd a törökök Eger várának ostroma után a települést feldúlták, hódoltsági területté vált. A község római katolikus temploma, - mely ma is áll -, hajdan temetőkápolna volt. A templom román kori, XII. századi eredetű, majd barokk stílusban építették újjá. Titulusa : Szentháromság. A templom jelenlegi főoltárát a XVIII. században építették, mely legszebb falusi barokk emlékeink közé sorolható.
1882-ben építettek hozzá egy 15 méte magas tornyot. A templomot az Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegűnek nyilvánította.
A Kácsi-patak sebes folyású, forrás utáni része szintkülönbségekkel tagolt, melyre vizimalmok épültek. Kácstól Mezőnagymihályig 12 vizimalmot hajtott. A kácsi vizimalom a múltban 4 funkciót látott el: őrlés, lisztkészítés, fűrészelés, áramfejlesztés. A volt vizimalom műemlék jellegű épület.
Kács község közigazgatási területének 60%-át erdő borítja, mely vadállományban gazdag. Az erdőben gímszarvas, vaddisznó, őz, muflon, erdei nyúl, róka, borz élnek. A madárvilág is jelentős, több ritka madár megtalálható itt, mnt például a fekete harkály. Gazdag a növény- és rovarvilág is.
A település ún. zsák-település, közút nem vezet tovább.