Királyok völgye

A királyok völgyének története

A Királyok völgye Egyiptom középső részén helyezkedik el, ezen a helyen királyok és nagy hatalmú nemesek számára épültek sírok. A vádi két völgyből áll, a keleti, ahol a legtöbb királyi sír található és a nyugati völgyből. A területen sok és jelentős régészeti kutatást végeztek az elmúlt 150 évben. A legújabb korban a völgy Tutanhamon sírja miatt a világ egyik leghíresebb régészeti lelőhelye lett.1979-ben a Királyok völgyét a világörökség részévé nyilvánították. A thébai hegyeket az al-Qurn csúcs uralja. Ennek a csúcsnak piramis alakja van, valószínűleg ez volt az oka annak, hogy ide temetkeztek az egyiptomi királyok, az Óbirodalom piramisainak mintájára, melyek több mint ezer évvel azelőtt épültek, hogy az első királysírt a Királyok völgyének sziklafalába vájták. A völgy elszigetelt és nehezen hozzáférhető fekvése lehetett a másik oka, ennek a különös temetkezési helynek.

A völgy első két királysírja I. Amenhotepé és I. Thotmeszé volt. A völgyet i. e. 1539-től i. e. 1075-ig használták temetkezésre. Legalább 63 sírt építettek ide, az elsőt I. Thotmesz uralkodásának idején, az utolsót XI. Ramszesz uralkodása során. Nevével ellentétben a Királyok völgyébe nem csak királyokat temettek, hanem a fáraók kedvenc nemeseit, feleségeit és gyermekeit is. I. Ramszesz uralkodása környékén megkezdődött a sírépítés a közeli Királynők völgyében is, voltak azonban királynők, akiket ezután is a Királyok völgyébe temettek, férjük mellé.

A sírokat építő és díszítő munkások lakhelye egy kis völgyben helyezkedik el a Királyok és a Királynők völgye között. A munkások a thébai hegyeken keresztül jutottak el a sírokhoz.

Korábban a királysírok kapcsolatban voltak a halotti templommal, ami a piramis közelében épült. Mivel a király sírja rejtett helyen volt, ez a halotti templom a temetés helyétől távolabb, Théba felé irányulva épült, mindez azért, hogy ne adjon útmutatást a sírhelyre vonatkozóan.