A szép környezetben lévő Köflach-i Therme Nova-t választottuk szombaton, mert ott még se a sógornőm, se a férjem nem voltak. Én is csak egyszer a barátnőmmel.
Egész nap gyönyörű időnk volt... végre megjött a nyár! Napoztunk, pancsikoltunk, olvasgattam. Még a szőnyegcsúszdát is kipróbáltuk. Az esőerdőben kibírhatatlan volt a klíma, oda csak éppen benéztünk és a vízalatti mozi se tudott nagyon lekötni, valamint a kék lagúnába se csobbantam bele. Felmentem viszont az emeletre egy nyirokér-masszázsra, mert állítólag jót tesz a balesetes még mindig dagadt bokámra. Ez inkább egy lábsimogató masszírozás volt 40 percig 43 Euro és többször kéne menni, hogy hatásos legyen... Szerencsére a kezelés után megnyugtattak, hogy nálam minden rendben és nem kell terápia, mint ahogy előtte bebeszéltem magamnak... így megspórolok több mint 300 Eurót.
Este hétig maradtunk, aztán másfél órát vártunk fent a sógornőmre, mert hajat mosott. Addig sétálgattunk a szemben lévő tóparton, megittam a kávézóban egy epres prosecco-t. Átmentünk a szomszédos hotelba körülnézni, aztán felfedeztük, hogyan lehet működtetni az álló gondolát, ami a hotelból vitte a vendégeket sínen a fürdőbe. Ide-oda furikáztunk vele unalmunkban, mint a gyerekek.
Végül meguntuk a várakozást és lementem az öltözőbe megnézni, hogy mit csinál ennyi ideig a sógornőm?... Hát az meg ott üldögélt még fürdőköpenyben és ránk várt... Aztán nem tudta kinyitni a chip-es órájával a szekrényét... Megnéztem neki az ellenőrző komputernél, aztán kiderült, hogy nem is az a szekrényszáma, ahol próbálkozott.
Hazafelé még benéztünk az egyik Buschenschank -ba, ahol megvacsiztunk. Még meggylikőrt is kaptunk ajándékba a vendéglőstől.