K!SS* Abetone, Hotel Bristol***

Hol is vagyunk?

Beléptünk Toscana territóriumára. A „Toszkána“ szó hallatára mindenkinek a képeslapok és festmények dimbes-dombos tája ugrik be… napraforgóval, ciprusokkal és kőházakkal. Na mi hasonlót ritkán láttunk és azt is csak messzebbről, napraforgót meg egyáltalán nem, de ez érthető is június elején.

Ez a hét a meglepetések jegyében telt el, egyszer csak 1500 m magasságban találtuk magunkat egy síparadicsom közepén, Abetone-ban. Az eső zuhogott, így a panoráma elmosódott ráadásul a gyomrunk is korogni kezdett, úgyhogy meg is álltunk az első Pizza feliratnál. Sajnos zárva volt a pizzás, de rögtön megcéloztuk a szembelévő Hotel Bristol*** éttermét. A pincérsrác szemmel láthatóan örült nekünk és úgy ugrált körbe bennünket, mintha celebek lennénk. Már nagyon el lehetett keseredve, hogy elmúlt a síszezon. Odapakolt nekünk minden jót, hogy ez nem kerül semmibe, mert a konyha ajándéka: kétféle meleg, finom előételt (spenót és parmezán ízben), sonkát, lilahagymával és kenyeret.

A főételek is finomak voltak, mi például steak-et ettünk pirított burgonyával és zöldségekkel salátaágyon. A srác állandóan szolgálatkészen ugrott ha valami kellett és udvariasan kérdezgette, hogy még hozhat-e valamit?. A végén még majdnem nekünk adott borravalót, mert 10 Euróval elszámolta magát, de természetesen visszaadtuk neki, plusz 5 Eurót a kedvességéért.

Itt használtam előszór pedálos mosdókagylót, külön pedál van a hideg-, és meleg víznek. Ezek után örültünk, hogy minden kanyar után bennünk maradt az étel, mert kacskaringós szerpentineken autókáztunk órák hosszat, míg leértünk a tengerpartra!