K!SS* Amedia Hotel, Berlin

Berlinben felkerestük a szállóhelyünket, ami a főváros előkelő negyedében volt, direkt a sétálóutcában (Kurfürstendamm). Az Amédia**** hotel szinte beleolvadt az üzleti kirakatok és vendéglátó egységek közé, sokszor simán elsétáltunk mellette, mielőtt észrevettük volna.

Egyszerre ritkán jöhet 40 vendég, mert a recepción láthatólag túl voltak terhelve a feladattal. Hárman nem voltak képesek két és fél óra alatt kiosztani a szobákat és a bőröndöket is nekünk kellett cipelni. Persze mi nem ott várakoztunk míg végeztek, hanem miután megkaptuk a „Berlin Card“-ot, már le is léptünk metrózni, mert evvel a kártyával 48 órán át lehet használni a tömegközlekedést és a különböző kedvezményeket.

A hotelról még annyit, hogy vadi új állapotban van, mert idén májusban adták át. Amit hülyeségnek tartottunk, az az egyirányú mozgólépcső volt, lépcső helyett! Ez úgy működött, hogy vagy lefelé, vagy felfelé vitte a népet. Tehát mindig az nyert, aki elsőként ért a lépcsőhöz. A negyven ember esetében teljes volt a káosz. Volt úgy, hogy tízen várakoztak lent, mert öten még a lépcsőnél álldogáltak fent és a szenzor nem váltott át, mert azt hitte még valaki le akar menni. Egyvalaki megpróbált a lefelé mozgó lépcsőn felfelé futni, de majdnem nyaktörés lett belőle, így a többiek meg se kísérelték. Ki is lehetett volna talán kapcsolni, de ez persze senkinek se jutott az eszébe. Főleg nem a recepciósoknak!

A hotel belseje piros színekben pompázik és a szobák külön neveket kaptak a számozás mellé. Mi a Cook szigetek-et kaptuk modern fürdőszobával, zuhanyzóval és kényelmes ággyal, pálmafás stranddal a falon. Az LCD képernyős tévén még filmek közül is lehetett választani. WIFI kódot kérésre adtak, de ingyen.

Csodálkozásunkra a főutcán zajló lármából alig lehetett hallani valamit, annyira jól szigeteltek az ablakok. Még jó, mert egész délután vijjogott valamilyen közlekedési eszköz. Velünk szemben nagy volt a felhajtás, mentősök, tűzoltók, rendőrök... azt hittük ég a szemközti hotel, aztán kiderült, hogy csak csőtörés volt a járda mellett és ástak egy 1x1 méteres gödröt... igaz, előtte el kellett egy villanyoszlopot is távolítani... csak azt nem értettem ehhez a művelethez minek kellett szirénázva kivonulni a helyszínre!

Negatívum annyi, hogy a mosdókagylót az előszobába tették, szembe a bejárati ajtóval. Ez azért nem praktikus, mert előfordult, hogy éppen fogmosás közben hajoltam a kagyló fölé, miközben bekopogott a takarító és mielőtt habzó szájjal akármit is nyikkanhattam volna már be is nyitott. Ráadásul pasi volt! Na mármost, ha éppen mindezt ruha nélkül teszem akkor mi van????!!!! Kérdem én: lehet-e chipkártyával kulcsra zárni?... (Biztosan úgy gondolták a fenék,- és mellvillantás mostanában úgyis divatos dolog!)

A reggelink bőséges volt, büfé formájában. A kávéöntögető csajszi is többször utána töltötte a csészém és itt láttam először, hogy bekeverték a müzlit előre a joghurtba. Ennek az az előnye, hogy jól megpuhul és finomabb… hátránya, hogy nem tudni pontosan mi van benne és persze naponta el kell szerintem dobni, ha nem fogy el. Friss gyümölcs is volt, de hát ez a 8 Euro/fő-s reggelihez szerintem el is várható.