Sziasztok, Gábor vagyok!
A mostani cseh utunknak az elsődleges célja az volt, hogy az unokámat megismertessük azokkal a szép látnivalókkal, amiket már korábban mi meglátogattunk, de azért némi újdonságot azért ebbe az útba is belecsempésztünk. A két korábban meglátogatott helyek közül az egyik ez, a másik a Zlín/Lesná-i állatkert (erről majd később). Kb most lett arra érett, hogy egy ilyen útba belevágjunk és szerintem nagyon jól teljesített.
Már korábban is írtam, hogy Lednice az egyik kedvenc helyünk, ha erre járunk akkor vagy itt tartjuk a pihenőnket, vagy meg is nézzük, ugyanis nem lehet vele betelni. Az internet szerint - ha mindent bele veszünk: parkok, a kastély, az egyéb lehetőségek - , akkor ez Csehország legszebb épületegyüttese. Szerintem nem lehet ezen nagyon vitatkozni, legfeljebb annyit még hozzátenni, hogy a szerencséjükre nagyon sok szép más hely is található itt, kissé alulról közelítve ezt a helyet.
Viszonylag könnyű parkolni, mivel az egész városka tele van magánparkolókkal. Elfogadható áron lehet parkolni. Kapunk egy sorszámot, majd egy füzetbe felírják az érkezésünket, távozáskor kell fizetni a tényleges parkolási időre. Mi közel parkoltunk a parkhoz, ahová több irányból is be lehet jutni. Már itt szembesültünk azzal, hogy a park tele van szőve csatornákkal. A csatorna partján, jobb kéz felől elhagyva a kastélyt, eljuthatunk a hajókikötőhöz. Innen két irányban mennek a kishajók, a zöme a minarethez, kisebb része a műrom szerű vadászkastélyhoz. Mi a minaret felé szoktunk elmenni, mivel onnan szebb a visszaút a kastélyhoz.
Mivel volt egy kis időnk az indulásig, megebédeltünk a kikötő melletti kis büfében. Az épület törökös stílusban lett kialakítva, ez a trend végigvonul a park építményein is, a legjobban a minaretnél látható majd. De térjünk vissza az ebédhez. Rögtön itt már tapasztalhattuk a cseheknek az életről való felfogásbeli különbségét hozzánk képes (nagyjából minden esetben úgy nézett ki, hogy nekik van igazuk). Itt ez abban nyilvánult meg, hogy vegyük példának a sört: ebben az esetben azt kell eldönteni, hogy a kb. 30 KC/fél liter ár elfogadható-e a részünkre vagy sem, mert egyébként +/- 1-2 KC eltéréssel mindenhol ez az ára. A stand büféjében, a benzinkúton, a közértben, a kastély vagy vár vendéglőjében, a város főterén a designe étteremben, stb. Tehát nem azt kell eldönteni, hogy hol a legolcsóbb, hanem hogy az ár jó-e nekem. De ugyanez vonatkozott a vendéglői fogásokra is. Pld a klasszikus cseh szaftos hús a káposztával és a knédlivel közel 85 KC volt mindenhol, némi kis ingással. Ezen okok miatt minden gond nélkül ettünk szinte mindenhol, nem érte az embert kellemetlen meglepetés sehol.
Na de vissza a hajókázáshoz. A képen látható kis hajók közül az egyikkel elindultunk a minaret felé. Kb 20-25 perces az út, maga a hajó nagyon csendes. Végig haladva a parkon egy kis kikötőnél ki kell szállni, innen kb 2-3 perc séta a minaret. Érdemes felmenni rá, mivel igen szép kilátást kapunk onnan (a táj maga eléggé lapos) (50 KC/fő/2015). 302 lépcsőfok felfelé, két közbenső pihenővel. Csigalépcső, így a gyors haladás egy kissé szédítő (főleg lefelé). A legnagyobb meglepetésemre az unokám azonnal fel is akart menni rá és így jártunk az összes többi toronnyal is. Ennek persze örültünk, mert látszott rajta az érdeklődés. Visszatérve a talajszintre, elindultunk a kastély felé vissza. Ha azt mondom, hogy a park a legpompásabb állapotában volt, akkor nem is túlzok nagyon. A szép, bár nagyon meleg idő jó fényképezési lehetőségeket teremtett. Miután nem tudtuk Lili kapacitását egy ilyen nagy sétára vonatkozóan, egy kis összecsukható kocsit azért elhoztunk magunkkal. Visszafelé azért jól jött, mert egy szakaszra beültettük pihenni. A kastélyhoz visszaérve megkerültük a Pálmaházat, majd egy jót sétáltunk még a francia stílusú kertben is. Innen már csak a szállásunkra távoztunk, mivel ebben a nagy melegben eléggé kimerítő volt ez a nagy séta.
Más: A Lednice-Valtice-Mikulov háromszög max. 300 km-re van Budapesttől, végig autópályán. Évtizedek óta magyarázom az ismerőseimnek, hogy Csehország milyen jó hely. Nagyjából végig hallgatnak (mint orvos a beteget: majd meggyógyul!), aztán teljesen kitörlik az agyukból az egészet. Mintha Csehország nem is létezne. Most sem találkoztunk egész utunk alatt egyetlen magyarral sem és magyar rendszámú autót sem láttunk. Pedig a másik úti cél, a lesnái állatkert is kevesebb, mint 300 km-re van Budapesttől. Egyszerűen nem értem, hogy Csehország miért egy vakfolt a magyarok részére. Szerintem meg Európa egyik legjobb (ha nem a legjobb) ár-érték arányú országa, ráadásul szó szerint egy ugrásra tőlünk. Örülnék annak, ha ezt valaki elmagyarázná nekem!