Leiden város és közigazgatási központ a Rajna mentén, Zuidholland tartományban, Amszterdamtól 50 km-re délre, Hágától 20 km-re északra, az elővárosaival együtt - Oegstgeest, Leiderdorp, Voorschoten, Valkenburg, Rijnsburg és Katwijk – a hatodik legnagyobb agglomeráció az országban.
A város az Öreg és az Új Rajna összefolyásánál, egy mesterséges dombon alakult ki, első írásos említése 860-ból származik, „Leithon” néven. 1100 körül az Utrechti Püspökség fennhatósága alól a helyi földbirtokosok tulajdonába került, 1266-ban kapott városi jogokat és a XIV. század elejére már 4000 lakosa volt.
Leiden történelme igen gazdag, ennek köszönhető, hogy meghatározó szerepe volt a holland történelem alakulásában, valamint a világ tudományos és kulturális örökségére: itt írta 1848 áprilisában Johan Rudolf Thorbecke (1798-1872) a ma is használatos holland alkotmányt, itt született Rembrandt Harmenszoon van Rijn (Leiden, 1606. július 15. - Amszterdam, 1669. október 4.) a világ egyik legismertebb festője, akinek a szülőháza természetesen múzeum. Európában először – igaz kényszerből – itt vezették be a papírpénzt és ugyancsak itt található – az egyetem részeként - Európa első botanikus kertje, a Hortus Botanicus der Rijksuniversitet.
A város 1575-ben, I. Vilmos herceg Orange (közismertebb nevén Hallgatag Vilmos vagy Orániai Vilmos) által alapított egyeteme világhírű, többek között Albert Eistein is itt töltötte pályafutásának korai és középső szakaszát. Úgy tartja a legenda, hogy a városnak az 1574-ben, a májustól októberig tartó spanyol ostrom alatt (80 éves háború) tanúsított hősies ellenállása elismeréseként I. Vilmos herceg választási lehetőséget ajánlott a város polgárainak: vagy örökös adómentesség vagy egyetem. Bizonyára nem véletlen, hogy az egyetem világhírű lett, mert úgy látszik, hogy a területen élő emberek már akkor is rendelkeztek elegendő mennyiségű és jól működő szürkeállománnyal, ugyanis – mondván, hogy egy elkövetkező uralkodó az adómentességet még elveheti, az egyetemet viszont nem – az egyetemet választották.
Az egyetem adta a világnak például a kondenzátort – a holland fizikaprofesszor, Pieter van Musschenbroeknek 1745-ben épített Leideni-palack nevű szerkezete a kondenzátor őse. Egy másik fizikus, Heike Kamerlingh Onnes (fizikai Nobel-díj, 1913) a hűtéstechnikában ért el világraszóló eredményeket, 1908-ban neki sikerült először cseppfolyós héliumot előállítania, később sikerült egy fokra megközelítenie az abszolút nulla fokot. (Abban az időben ez volt az elérhető leghidegebb hőmérséklet a világon). Szintén az egyetem nevéhez fűződik egy genetikai véralvadási zavar felfedezése, amelyet Leiden-szindróma vagy Leiden-mutáció néven ismer az orvostudomány.
Nyilván fölösleges összefüggéseket keresni a fentiekben leírtakkal, de talán mégsem véletlen, hogy a városban van az Eurotransplant székhelye is.
A város történetének van egy szomorú epizódja is, 1807. január 12.-én egy több mint 17 tonna puskaporral megrakott hajó robbant fel az egyik csatornán a város közepén, 151 ember meghalt, több mint 2000-en megsebesültek és 220 ház teljesen megsemmisült. A pusztítás akkora volt, hogy 80 évig nem is tudtak vele mit kezdeni, 1886-ban egy hatalmas nyilvános parkot építettek a katasztrófa helyén. Ennek, na meg a II. Világháborúban elszenvedett bombázásoknak köszönhetően az eredeti városfalak szinte teljesen megsemmisültek, ma már csak a Keleti Kapu (Ziljpoort) és a Nyugati Kapu (Morspoort) látható. Egy, a kukorica őrlésére szolgáló malmon kívül az összes szélmalom is elpusztult (az viszont érthetetlen, hogy miért nem építettek újakat), az 1743-ban épült Molen de Valk (~”Sólyom malom”) ma természetesen múzeum.
Az 1600-as évek közepén épült - akkor még a városon kívül - a „Pesthuis” (~Pestisház), eredendően kórháznak, egészen pontosan a bubópestissel fertőzött betegek számára, de mire elkészült a rettegett betegség már nem fordult elő Hollandiában, így az eredeti céljára sohasem használták. Ma a Holland Nemzeti Természettudományi Múzeum, a „Naturalis” található benne. ((Pontosabban a „Pesthuis” ma már csak az egyik épülete az 1984-ben összevont Rijksmuseum van Natuurlijke Historie (Nemzeti Természettudományi Múzeum) és a Rijksmuseum van Geologie en Mineralogie (Nemzeti Földtani és Ásványtani Múzeum) épületegyüttesének)).
A Naturalis a világ egyik legnagyobb (!) természettudományi múzeuma, a körülbelül 10 millió darabos geológiai és ásványtani gyűjteményével: 5.250.000 rovar, 2.290.000 más gerinctelen, 1.000.000 gerinces, 1.160.000 fosszília, 440.000 kőzet és ásvány, 2000 drágakő és egy 10.000 darabos oktatási gyűjtemény.
(2004-ben azt gondoltam, hogy ha saját akaratomból ismét Európának erre a vidékére vetődöm az csak azért lesz, hogy ezt a múzeumot megnézzem, mert ez a sokszori Hollandiai tartózkodás idején egyszer sem sikerült - a bejárásra nem órák, de napok kellenek. Az élet azonban nagy mókamester…)