Bár később nem mindig volt uralkodói székhely, jelentősége soha nem halványult el a fáraók korában. Alapítójának Ménész királyt tartják (krisztus előtt 3100 körül), aki Memphiszből kormányozta az egy korona alatt egyesített Alsó- és Felső-Egyiptomot. A Delta-vidék déli csücskénél fekvő város ellenőrzése alatt tartotta a fontos vízi és szárazföldi kereskedelmi utakat.
Memphisz jelentős közigazgatási és kereskedelmi központ maradt akkor is, amikor az Újbirodalomban a mai Luxor területén fekvő Théba vált a legfontosabb vallási központtá -és akkor is- amikor a Ptolemaioszok Alexandriába tették át a királyi székhelyt. A városról sok ókori leírás maradt ránk.
A görög Sztrabón és Plütarkhosz is megemlékezett a nagyszerű Memphiszről, a történetírás atyja, Hérodotosz (krisztus előtt 484-425) virágzó világvárosnak nevezte. Az ókori város nagyságáról és gazdaságáról sajnos csak a Szakkára körüli nekropolisz alapján alkothatunk képet. A város teljesen elpusztult és ezáltal olyan régészeti, művelődéstörténeti emlékek mentek tönkre, amelynek rekonstruálása szinte a lehetetlenséggel egyenlő. Memphisz pompás templomait és palotáit az idegen hódítók elpusztították, szobrait széthordták és ami keveset meghagytak, azt eltemette az évenként kiáradó Nílus iszapja.
Megművelt földek, pálmaligetek és Kairóval összeépült kisebb falvak terülnek el az egykor hatalmas város területén. A kevés régészeti leletet Mit Rahina falucska kis szabadtéri múzeumában gyűjtötték össze.
II. Ramszesz földön fekvő, térdtől lefelé hiányzó óriás szobra, amelynek párja Kairóban, a Mídán Ramszeszen áll.
A Szfinx, mely a XVIII.dinasztia korából való. A 80 tonnás alkotás a valaha talált legnagyobb kalcitszobor.
A múzeumban több, hatalmas kalcitlapot is kiállítottak. Ezeken balzsamozták be a szent Ápisz bikákat, mielőtt a közeli Szakkárában ünnepélyesen eltemették őket.
#71.