Sétálgattunk a városban... a Hard Rock Cafe-ban vett férjem egy pólót. Amúgy nemigen volt idő a vásárolgatásra, mert a férfiaknak már hangosan korgott a gyomruk. Szerencsére szemben volt a Hofbräuhaus, ahol már sorban álltak az utcán az emberek. Bent tömegnyomor volt, mégis kaptunk az emeleten szabad asztalt.
Ha belegondolok, hogy 5000 ember fér el ebben az étteremben és majdnem annyian is voltak... háát egy napi bevételből már jól be tudnánk vásárolni az biztos! A rendelt italokat, ételeket relatív hamar megkaptuk, tehát jóízűen nekiláthattunk a sült csülköknek, amit egy korsó (Maß 1 liter) sörrel leöblítettünk. Amúgy München híres a sörkertjeiről, ahol a bajor folyékony kenyér számos változatát lehet megkóstolni.
Másnap (május 19-én szombaton) bementünk reggelizni Münchenbe. A belvárosban már javában üvöltöztek és lengették a zászlót a focirajongók, ugyanis éppen kifogtuk a Bajnokok Ligájának fináléját: este Bayer München csapata küzdött az angol Chelsea ellen az Alianz Arénában! Már délelőtt 10:00-kor partihangulat volt az utcákon, ennyi embert egy rakáson én még soha nem láttam. Egy darabig együtt hömpölyögtünk a tömeggel, aztán a fiúk elmentek megnézni a közlekedési múzeumot, mi csajok meg vásárolgattunk.
Később nagyon örültünk a viszontlátásnak, mivel kezdett a tetőfokára hágni a dorbézolás és üvegek, füstbombák is repkedtek már ... Éppen a kommandócsapat masírozott be a mellékutcákról, mikor elmenekültünk Münchenből és elindultunk Salzburg felé.