Ismét egy fantasztikus élménnyel gazdagabban...
A Louvre Franciaországban, Párizs központi részén található nemzeti múzeum, mely a világ egyik legismertebb múzeuma.
Az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etrusz emlékek is megtekinthetők.
1204-ben Philippe Auguste királyi kastélynak építtette. A Capetingek korában királyi vadászház és vár volt. 1364 és 1380 között V. Károly gót stílusban átépíttette. I. Ferenc és II. Henrik pedig Pierre Lescot által gyönyörű reneszánsz királyi várat emeltetett belőle. Medici Katalin székhelyéül választotta és kibővítette, IV. Henrik pedig közbeeső épületekkel, a Tuileriákkal is összekötötte. Ez a régi Louvre, melyhez XIV. Lajos az új Louvre-t csatolta, úgy hogy az épület négy szárnya a palota udvarát négyzet alakban zárja be.
Midőn a királyok Versailles-ba költöztek, a Louvre-ban a király hivatalnokai, majd tudósok és művészek laktak. I. Napóleon 1805-ben megbízta Pierre Percier és Pierre Francois Léonard Fontaine építészeket, hogy a Louvre-t kijavítsák és kiépítsék, a restaurációt Lajos Fülöp ( Louis-Philippe ) korában azonban elhanyagolták és csak III. Napóleon (1852) fogott hozzá az újraépítéshez, mellyel Visconti és Leufel építészek el is készültek, úgyhogy a Louvre és a Tuileriák egy óriási palotává tömörültek, melyben az udvartartás, a minisztériumok, a múzeum, a képtár, kertek, katonai dísztér, lovaglóiskola is elfértek. Most már a Tuileriák leégése után, 1871 óta, a pénzügyminisztériumon kívűl csak a múzeum van a Louvre-ban.
1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma, a Szajna jobb partján.
A Louvre udvarán lévő üvegpiramis, acélból, alumíniumból és üvegből készült.
Méretei: 21,65 m magas, 35,40 m oldalhosszúságú.