A nyaralás utolsó német állomása. Az Inn felől jövet bementünk a belvárosba autóval, hogy ne kelljen sokat gyalogolni. Itt megint szembesültem azzal, hogy szinte minden utca elejére ki van téve a behajtani tilos tábla, de sok német azért bemegy a belvárosba. Valószínűleg az ott lakók kapnak behajtási engedélyt, másoknak tilos (ezzel csak az a probléma, hogy gyakorlatilag minden utca sétáló utca a belvárosban és ott kell a behajtási engedéllyel rendelkező kocsik elől ugrálni). A legjobb parkoló szerintem a Schanzlbrücke kétoldali felhajtója alatt található (a felhajtók párhuzamosak a Dunával), valamint a kocsik zöme árnyékban van, ami nyáron azért nem megvetendő. Ha jól emlékszem, itt is 1 Euró/óra volt a parkolási díj.
A parkolóból kijövet azonnal bevetettük magunkat a belvárosba. Sajnos a Szent István dómot éppen tatarozták (meg sok egyebet - rengeteg pénzük van), így azt nem tudtuk megnézni kívülről. Később kimentünk az Inn felőli oldalra és ott sétáltunk végig a félsziget csúcsáig (ezt múltkor nem tudtam megtenni, nem volt annyi időm). A város felé nézve jobbról az Inn, balról a Duna folyt el mellettünk. A harmadik folyó, az Ilz, a Duna túloldalán ömlött a folyóba. Az ott található Burg Unterhaus sajnos nem látogatható, magántulajdonban van.
Passau szerintem az egyik legszebb fekvésű német város, ha valaki erre jár, nem szabad kihagyni. A sok folyó pedig még szimpatikusabbnak teszi a számomra, mivel erősen vízkedvelő vagyok, meg a család is.
Passaut elhagyva még megszálltunk Bad Griesbachban, majd a 10. napon elindultunk hazafelé.