Mint Európa számos országában, így Magyarországon is súlyos pestisjárványok pusztítottak az évszázadok során.
I. Lipót császár példáját követve, országszerte több városban, így Pécsett is Szentháromság-szobrot emeltek a pestistől való szerencsés megmenekülés emlékére.
Az első emlékművet, Anrath Henrik pécsi szobrász alkotását 1714-ben a valamikori Főtér (mai Széchenyi tér) alsó felének központjában állították fel.
1750-ben emelték Berchardt András pécsi szobrászművész alkotásaként az újabb Szentháromság szobrot, mely 150 évig állt.
1908-ban ezt az erősen tönkrement második szobrot a város Kiss György alkotásával cserélte ki.
A műemlékvédelmi hatóság az 1970-es, majd az 1990-es években restaurálta a szobrot, ennek eredményét láthatjuk ma is.
Az alépítmény hatoldalú idom, három oldalán egy-egy domborművel, elöl ívelt párkánnyal és oltárasztallal. A második lépcső lesarkított háromoldalú hasáb, párkányán a három pestis-szent: Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Rozália látható.
Az ívelt párkányon áll az Immaculata szobor, a hátsó két oldalán pedig kődomborművek láthatók.
A harmadik rész egy felhőbe burkolt obeliszk, melyen angyalok röpködnek, tövében pedig az Atya és a Fiú alakja ül.
Az obeliszk csúcsát egy aranyozott, fénysugarakkal körülvett Szentlélek-galamb koronázza.
#175.