A prágai Táncoló ház az amerikai sztárépítész Frank O. Gehry jellegzetes munkája, szabálytalan forma és elegánsan szép (forma)tervezés. Építészetileg a modern épület úgy ugrik ki a szomszédos, szabályos vonalú házak közül, mint egy lelkesen feltartott hüvelykujj. Az eredeti épület a második világháború végén elpusztult a bombázások alatt, és a romok eltakarítása után sokáig üresen maradt telekre a városvezetés nem tudta eldönteni, hogy mit is építsenek.
Az első terveket Václáv Hável kérte Vlado Milunić szerb származású cseh építésztől (aki a szomszéd házban Hável lakásának átalakításában vett részt). Később a holland ING megvette a telket és megbízta Milunićot a tervezéssel, azzal a feltétellel, hogy bevon egy világhírű építészt. Milunić először Jean Nouvelt kérte fel, aki a telek kis méretére hivatkozva nem vállalta a megbízást, majd Frank Gehryt, aki elfogadta a kihívást. Gehry majdnem végtelen költségkerettel rendelkezett, mert az ING egy ikonikus épületet akart Prágában. Az építkezés 1994-ben kezdődött és az épületet 1996-ban fejezték be. Az épület szabálytalan formájával a dekonstruktív építészet példája. A formát két ölelkező alak inspirálta, Ginger Rogers és Fred Astair párosa. Az épülethez 99 különböző formájú és méretű betonpanelt használtak, mindegyikhez egyedi faformát kellett építeni. A szokatlan forma és a technikai megoldások sok vihart kavartak, de a kedélyek idővel lecsillapodtak, az épületnek ma fontos helye van a modern prágai építészetben és városképben.
Az épületet irodaként működik és nem lehet szabadon látogatni.