A Vencel tér (Václavské náměstí) Prága új városrészében (Nové Město) található. Névadója Szent Vencel Csehország patrónus szentje. Középkori neve Lóvásár tér volt, Szent Vencelről 1848-ban nevezték el
A Vencel tér formája inkább egy széles sugárútra hasonlít, mint egy hagyományos térre. Téglalap alakú, hosszabbik oldala 750 méter, a rövidebbik 60 méter. A tér 45 ezer négyzetméter alapterületű, és délkeleti irányba, a neoklasszicista stílusban épült Nemzeti Múzeum felé emelkedik.
A Vencel-téren lévő monumentális múzeum főépületének neoreneszánsz homlokzatát a párizsi Louvre mintájára tervezte Josef Schultz. 1818-ban alapították és 1885-1891 között épült. A múzeum bombatámadást kapott a II. világháború idején és megsérült 1945-ben, 1968-ban szovjet géppuskatűz miatt, 1972-ben és 1978-ban pedig a prágai metró építése miatt. Ez a Cseh Köztársaság legnagyobb és legrégebbi múzeuma. Több millió elemes gyűjteményében régészeti és természettudományos leletek, ásványok (Európa legnagyobb ásványgyűjteménye), érmék és egyebek találhatók. Egymillió kötetes könyvtár és a cseh panteon is itt található. A múzeum lapidáriumában a Károly-híd eredeti szobrait, ill. sérült vagy olyan műalkotásokat őriznek, amelyek a jövőben az időjárás viszontagságai miatt elpusztultak volna. Az épülettel szemben áll Szent Vencel szobra, amely Josef Václav Myslbek alkotása.
A tér számos történelmi esemény színhelye volt, ugyanis a prágaiak hagyományosan itt tartják ünnepeiket, tüntetéseiket és demonstrációikat. Itt gyújtotta fel magát a prágai tavasz leverése ellen tiltakozó Jan Palach és Jan Zajíc, és itt voltak a legnagyobb tömeggyűlések a bársonyos forradalom idején is.
IV. Károly 1348-ban alapította meg Prága új városrészét. A terv több nyílt területet foglalt magában a vásárok számára. A második legnagyobb lóvásártér volt, a mai Vencel tér. A tér délkeleti részén állt a Ló kapu, az Újváros falainak egyik kapuja.
A teret 1848-ban Szent Vencelről nevezték el és felállították az egykori király szobrát. A Szent Vencel-emlékmű középpontjában a szent lovas szobra magasodik, a központi alak lábainál pedig az ország védőszentjeinek életnagyságú szobrai sorakoznak: Adalbert, Prokop, Ludmilla és Ágnes. Ma ez Prága egyik legismertebb nevezetessége, szimbóluma.
Piacjellege csak 1877-ben szűnt meg.
1918. október 28-án Alois Jirásek a szobor előtt jelentette be Csehszlovákia függetlenségét. 1945-ben, a prágai felkelés idején a Nemzeti Múzeum közelében álló épületek egy része megsemmisült, ezeket később áruházakkal pótolták.
A téren számos híres épület áll, többek között a Palác Koruna irodaház és bevásárlóközpont, a Hotel Evropa, a Hotel Adria és a Hotel Juliš. Az Adria-palota a tér legrégebbi épülete, 1780-ból származik. A prágai metró „A” vonala a tér alatt húzódik és két megállója is van a tér két végénél.