Kétszeri átszállással kb. félórán át vitt fel bennünket 2.236 m magasba a három Sikló (Reisseckbahn) 82%-os kaptatón. Ott még volt egy kis időnk a környező hegyeket és a kilátást a Möllthal-ra ( Möllvölgyre) fényképezni, míg megérkezett a kisvasút.
Ez állítólag Európa legmagasabban közlekedő kisvasútja, ami kb. két kilométeren át egy alagútban zakatol. Amúgy meg a szakadékok szélén száguldozik vadul, miközben az ember azon imádkozik, hogy nehogy egy lepattant kődarab legyen a síneken. Mindenesetre nagy élmény.
A 2.245 m-en aztán elő kellett venni a széldzsekit, bár napsütéses idő volt, de a szél azért fújdogált ebben a magasságban.
Hütte van kettő is, ahová be lehet menni ebédelni, sőt egy hotel is van a fáradtabb turistáknak fedett úszómedencével. Mi egy fatányérost uzsonnáztunk az egyik vendéglőben, rá almás rétest és mindezt almalével öblítettük le.
Sétálgattunk a gát körül, majd hahóztunk a visszhangnak (Echopunkt). Az állomáson lehet hegyikristályokat vásárolni, a legnagyobb, amit láttunk csak 700 Euróba került. ,)
Tipp: A Kärnten Card -al ingyenesen lehet sok mindent megnézni, ide se kellett fizetnünk se fel-, se lefelé!