Útba esett éppen Riegersburg, így meglátogattuk a várát. A várkastély egy 482 méter magas sziklára épült, amelyet gyalogosan és felvonóval is meg lehet közelíteni. Mi a felvonót választottuk. A felvonóhíd után a fellegvárba csak belépődíj ellenében lehet bejutni.
Érdekessége az, hogy erődítményként is nagyszerűen megállta a helyét, mert se a magyar, se a török seregek nem tudták bevenni.
A termekben van egy állandó kiállítás a boszorkányokról, amelynek alapját a Feldbach-i boszorkányper képezi. Ez Stájerország legnagyobb boszorkánypere volt, amely 1673-tól 75-ig tartott. A per során 95 férfit és nőt vádoltak meg jégeső okozásával. Sőt egy boszorkányt azért égettek el, mert télen is virágba tudta borítani a természetet.
A tárlaton bemutatják a vezeklő eretnek figuráját, a törvényesen megengedett kínzóeszközöket és kivégzési módokat. Ilyen például pellengérre állítás, a lefejezés, a felnégyelés, a kerékbe törés - amelyek az osztrák jogrend nagyobb dicsőségére egészen a 18. század második feléig használatban voltak (Magyarországon Könyves Kálmán király fél évezreddel korábban nyilvánvalóvá tette, hogy boszorkányok nincsenek). A boszorkányokat és varázslókat jobbára máglyán égették el, még azokat is, akiket egyéb módon küldtek át a másvilágra. Izzó máglyát jelképező termen át lehet kijutni a kiállításról.
Megnéztük még az intarziás lovagtermet, ahol sokszor 26 napon át tartott a vígalom, ezért külön hánytató erkélyt is használtak a megkönnyebbülés végett.
Mi egy üdítő után lesétáltunk a gyalogúton a parkolóig. Útközben találkoztunk még egy madarásszal is. Lent pedig egy nagy játszótér mászófallal fogadja a gyerekeket.