Kővágószőlős határában, a 6-os főútról bevezető bekötőúttól nyugatra található a dél-Dunántúl egyetlen feltárt és műemlékileg helyreállított római villaépülete.
A villa romjait először 1867-ben figyelték meg. Közelében került elő 1912-ben a Kővágószőlősi Vénusz egy római kisbronz. A villa főépületét és temetőkápolnáját át 1975-1983 között tárták fel, majd 1986-87-ben a romokat konzerválták és sírkápolna fölé védőépület készült.
A villát a Kr. u. II. század második felében építették, majd a 260 körül bekövetkezett roxolán dúlás után helyreállították.
A téglalap alakú villaépület bejárati homlokzatát portikusz díszítette. Ebből nyílott a keleti oldalon a villa fürdője. Az épület belső perisztíliumos udvarából nyíltak a lakóhelyiségek.
Tulajdonosai a IV. század közepén építették fel festett sírkamrával ellátott kápolnáját, amely Sopianae temetőjében épült sírkápolnák típusát követte. Az épület végső pusztulását a IV. század végén tűzvész okozta.