Napsütés minden mennyiségben... tengerben, uszómedencében lubickolás... fagyizás, esti séták, fincsi kaják és egy szép hotelszoba tengerre néző erkéllyel. Ez minden Rovinj-ba, a Horvát-tengerparton.
Öten mentünk, mi ketten a férjemmel, a barátnőm a párjával és a sógornőm. Közvetlenül a tengerparton voltunk, pár lépésre a strandtól, csúszdáktól és uszómedencéktöl. Igazából ez nem is hotel volt, hanem kétemeletes kőházak szobákkal, ahol az alsó szobákhoz még kis udvar is tartozott fügefával, olajfával. Ott iszogattunk esténként a többiekkel.
A szobák egyszerüek, de tiszták, ugyanitt lehet bungallókat is bérelni, valamint van kemping is. Közvetlen mellette van egy nyilvános nudista strand is, ami meglepöen nyitott, mert simán oda lehet látni.
Reggelizni a pár lépésre levő étterembe jártunk, ahol még meleg büfé is volt rántottával, tejbedarával, főtt tojással, bundás szalámival, ropogós szalonnával... Miután jól bekajáltunk irány a strand, ahol egész estig heverésztünk. Este aztán be a városba bámészkodni, shoppingolni, vacsorázni.
A vacsorához közvetlen a halászhajókról vásárolt be szemünk láttára az éttermi alkalmazott, tehát biztosak lehettünk benne, hogy friss halat fogyasztunk. Miután ismét eröre kaptunk felmentünk a szük, macskaköves utcácskán a Szent Eufémia templomhoz és felkapaszkodtunk a harangtornyába. Már lentröl nem voltak valami bizalomgerjesztöek a torony falépcsöi, de minél magasabbra hágtunk, annál ijesztöbbnek tünt a mélység, mert itt-ott kitöredezett már a fa.
Barátnöm szinte pánikba is esett a látványtól, de azért legyözte félelmét segítségemmel. Fentröl aztán pazar kilátásban gyönyörködhettünk a harangok alól, beláttuk az egész várost, valamint Rovinj kikötöjét is. Mikor leértünk éppen két magyar srác mustrálgatta a lépcsöt felfele... Te én oda fel nem megyek, mert besz*rok! - szólalt meg az egyik. Szóval, el lehet a látványt hozzá képzelni kéremszépen... Miniszoknyában viszont nem illendö megmászni :)))