Sár-hegy Szent Anna kápolna

A Sár-hegy valóságos határhegy a Mátraalja eltérő jellegű nyugati és keleti része között. Délről megközelítve igen impozáns megjelenésű, jellegzetes félkúp alakja miatt magasabbnak tűnik, mint amekkora valójában. 500 méter magas.Körös-körül meredek lejtőkkel szakad le az alacsonyabb térszintekre. Északra a domború lejtőket kőgörgetegek, kisebb kőfolyások fedik. A hegy fő tömegét andezit, kisebb részét riolittufa és andezittufa alkotja, déli lejtőit vastag negyedkori löszréteg borítja.

A Sár-hegy növényzete és állatvilága napjainkban is rendkívül változatos.

A Szent Anna kápolnát Bossányi Gáspár építette 1745-ben a Sárhegyen, Abasár fölött.

Az egyházközség 1797 óta ünnepelte hivatalosan a Szent Anna napi búcsút a kápolnánál. Sebők Ferenc abasári plebános 1797. június 1-jén kelt levelében a búcsúnap hivatalossá tételének engedélyézését kérte VI. Pius pápától Eszterházy Károly püspök közvetítésével. Indítványát arra alapozta, hogy az abasári hívek egészen egyedülálló módon már 500 éve rendszeresen kijárnak július 26-án bűnbánati napot tartani a Sár-hegyre. Példaértékű buzgóságukkal kiérdemelték tehát, hogy az Egyház hivatalosan is helyrerakja a Szent Anna ünnep tiszteletét.VI. Pius pápa július 11-én kelt rendeletében megadta Abasár hitbuzgó katolikusainak a búcsújárás és a bűnbocsánati nap lehetőségét a kért időpontra, július 26-ra.

A Szent Anna Kápolna épülete előtt egy fakereszt állt, amit 1831-ben egy kőkereszttel cseréltek fel. Az akkori abasári plebános, a grófi származású Velasco Vince április 30-án levélben kérte az új kereszt felszentelését.

A Sár-hegy teteje lapos, fennsíkszerű, egy északi lejtősüllyedékben alakult ki a mintegy 50-55 m átmérőjű ún. Szent Anna-tó. Csapadékszegény években nyílt vízfelülete teljesen eltűnik, így is több ritka növény és lepkefaj élőhelye.

A kilátás a kápolnához vezető útról csodálatos.