A Nádasdy-vár épületegyüttese nemcsak a történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része. Otthont ad a Nádasdy Ferenc Múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét.
A vörös téglából rakott hídon áthaladva érünk a várba. A kapubejáró boltíves előcsarnokában található a múzeum bejárata. A lépcsőkön túljutva máris elénk tárul a vár díszterme, a hazai barokk egyik legimpozánsabb belső tere. Az oldalfalak freskóin ószövetségi jelenetek, a mennyezeten pedig csataképek láthatók. A múzeum helyiségeiben tematikus kiállítások (történeti, nyomda- és térképtörténeti, iparművészeti) nyertek elhelyezést. Az egyre bővülő huszárgyűjtemény és kiállítás nemzetközi jelentőségű.
A szabálytalan, ötszögű zárt belső udvarról közelíthető meg a városi könyvtár és a művelődési központ.
Az épületben működő Galeria Arcis időszaki tárlatain rangos hazai és külföldi képző- és iparművészek alkotásai láthatók.
Nádasdy-vár
Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni.
A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki.
A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek.
A 17. század közepén további jelentős építkezések folytak III. Nádasdy Ferenc országbíró irányítása alatt.
A kastély secco és freskó technikával készült mennyezeti csataképsorozata a hazai barokk művészet legnagyobb szabású monumentális történeti falképsorozata, s mint ilyen ez az egy maradt meg. A képeket Hans Rudolf Miller festette 1653-ban, s nagyrészt II. Nádasdy Ferencnek a fekete bég -nek törökellenes csatáit ábrázolják.
A díszterem oldalfalain a szintén bécsi származású, de Sopronban letelepedett Dorffmaister Istvánnak jó száz évvel későbbi 1769-ben vegyes technikával (olaj és al fresco-al secco) készül ótestamentumi jeleneteket ábrázoló művei láthatóak.
A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében mai formájában is egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
Gyűjtemények
Iparművészeti gyűjtemény elsősorban meisseni, bécsi, sevres-i, berlini, herendi, koppenhágai porcelánok a 18. századtól a 20. század első feléig, angol keménycserepek, delfti fajanszok, üvegek (17-19. század) találhatók.
A magyar, osztrák, francia bútorok a 17. századtól a 20. század elejéig terjedő időszakot ölelik át.
A 17-20. századi magyar és európai műtárgyak mellett, néhány keleti szőnyeg is található a gyűjteményben, melyek közül kiemelkedik egy 16. századi perzsa szőnyegtöredék.
Külön meg kell említeni még három 17. századi flandriai falkárpitot.
A Történeti gyűjtemény egyik legjelentősebb egysége a Huszárgyűjtemény, mely egykori huszárok ajándékozásaként jött létre. Alapját az 1983-ban Bécsből hazahozott Nádasdy-huszárezred emléktárgyai képezték. Zömét 19-20. századi magyar királyi és k.u.k. huszárezredekből származó egyenruhák, egyenruha tartozékok, fegyverek, emléktárgyak, lovagló díjak, festmények, dokumentumok, fotók alkotják. A Fegyvergyűjtemény 16-19. századi szúró-vágó, szál, ütő- és sújtó, védő és tűzfegyverekből tevődik össze.
Állandó kiállítás
Sárvár története (történeti kiállítás)
A vár, a város és a Nádasdy-birtok történetét mutatja be a 13. század végétől a 19-20. század fordulójáig, eredeti dokumentumokkal, korabeli műtárgyakkal, különös hangsúlyt helyezve a 16-17. századra.
Nyomdászat és könyvkiadás a Nádasdy-birtokokon (történeti kiállítás)
A humanista műveltségű Nádasdy Tamás 1534-ben iskolát és nyomdát alapított Sárváron. Az 1541-ben itt jelent meg Sylvester János fordításában az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv, az Új Testamentum. A kiállítás Nádasdy birtokok nyomdáinak 16-17. századi történetét tekinti át eredeti és faximile kiadványokkal, valamint egy korabeli nyomdagép rekonstrukciójával.
Huszárok 1526-1945 (történeti kiállítás)
A kiállítás, hazánkban egyedülálló módon, e sajátosan magyar fegyvernem, a huszárság történetét mutatja be a kezdetektől a II. világháború végéig A gyűjtemény alapját az 1983-ban Bécsből hazatért Nádasdy-huszárezred emléktárgyai jelentették. A kiállításban a viseletek, fegyverek, festmények mellett sok emlékérem, versenydíj, kitüntetés, személyes használati tárgy, fotó látható, amely egykori huszárok személyéhez kötődik.
Carta Hungarica (térképtörténeti kiállítás)
A túlnyomórészt 16-17. századi térképek nagy többsége Magyarországot, ill. szomszédait ábrázolják. A kiállításban 56 eredeti térkép és egy atlasz látható. A gyűjteményt a Sáváron született, de Oxfordban élő Gróf László adományozta a városnak.
Iparművészeti kiállítás
A kiállítás egy részében Vas megyei kastélyokból származó 16-19. századi bútorok, szőnyegek, ezüstök, kerámiák, üvegek láthatók enteriőrszerű elhelyezésben. Külön teremben helyezték el a bajor királyi család 17-19. századi műtárgyait, ezüstöket, kerámiákat és néhány festményt, amelyek letétként vannak a múzeumban.
Szintén külön teremben vannak azok a 17-20. századi üvegek, amelyeket Tasnádiné Marik Klára ajándékozott a múzeumnak, s azok a 18-19. századi magyar hutaüvegek is, amiket Bartha László Kossuth-díjas festőművésztől vásárolt a város 1984-ben.
Elérhetőségek:
Nádasdy Ferenc Múzeum
9600 Sárvár, Várkerület 1. Tel.: 95/320-158
e-mail: muzeum.sarvar@mail.globonet.hu
Nyitva: kedd-vasárnap 9-17 h
Forrás:
http://www.savariamuseum.hu/sarvar/hIntezmeny.php
#228.