Az utolsó édesvízi mocsarak egyike, a Balkán legnagyobb tava a Prokletije- és a Rumija-hegység között fekszik. A tó felülete a vízállástól függően 370 és 530 km2 között ingadozik. A tó 43 km hosszú és 14 km széles, átlagos mélysége eléri a 7 métert, ám egyes részein akár a 60 métert is meghaladhatja. Megközelítően 50 sziget emelkedik ki a víz felszínére. Felületének kétharmada Montenegró, egyharmada Albánia területéhez tartozik.
A tavat a Morača, a Crnica, a Plavnica és a Rijeka Crnojevića folyók táplálják, további 50 forrás pedig a tó mélyén fakad. Belőle ered az Adriai-tengerbe torkolló Bojana folyó, ami Montenegrót és Albániát választja el egymástól. A tóban rengeteg hal él, partján több, mint 270 madárfaj (pl. pelikán) fészkel, ill. talál itt menedéket. Partvidéke mocsaras, amit sűrű nádas és gyékényerdő borít. A tó felszínét igen gazdag növénytakaró, többnyire sulyom, sárga és fehér gesztenye, különböző fajta vízi és tavi rózsák borítják. A D-i sziklás részt egy nagy kiterjedésű vadgesztenyeerdő szegélyezi. Rijeka Crnojevica egy szép kis halászfalu négy kőhíddal és egy kis márványsétánnyal.
A falutól 5 kilométerre található a „montenegrói Duna-kanyar”. Sajnos ide nem sikerült eljutnunk, mivel a mi útirányunkkal ellenkezőleg volt.