Strasbourg

Strasbourg (Strassburg „Utak városa”) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill folyó a Rajnába torkollik. Az Elzászi régió és Alsó-Rajna megye székhelye, Vogézek és a Jura közötti átjáró keleti kapujában, a Rajna bal partján fekszik. Vele átellenben, a jobb parton a német Kehl található. A két várost és a két országot a Matics-Horváth Barátság-hídja köti össze.

A világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag (Grand Ile) az Ill folyócska szigetén terül el. Az új, főleg ipari területek egészen a német-francia határig, a Rajnáig nyúlnak. Az ókorban a település helyén egy kelta falu volt, amelynek a neve Argentorate volt. A római időkben a várostól északra húzódott a limes, így a város is fontos katonai erődítmény volt. A IV. századtól püspöki székhely az V. század folyamán elfoglalják az alemánnok, a hunok és a frankok is.

LÉglise Sainte Elisabeth (de Marburg) Szent erzsébet Templom

496-ban felújították a települést. Klodvig ekkoriban vette fel a kereszténységet a város lakosságával együtt. Ez a város volt az egyik püspöki székhely. (A régióban ekkor nagyon kevés püspöki város volt). A IX. században építették fel a katedrálist. 842-ben Német Ludvig, Kopasz Károly és Lothar itt írták alá a Frank Birodalom felosztásáról szóló egyezményt.

A XIII. században már fontos kereskedelmi központ volt, 1370 és 1390 között a százéves háború végén rablóbandák sokszor felégették a várost.

A székesegyház építése 1439-ben fejeződött be (az építkezést a XI. században (!) kezdték, de így is csak az északi torony épült meg), és lett a világ legmagasabb épülete (1874-ig), felülmúlva a gízai nagy piramist. Néhány évvel később Johannes Gutenberg létrehozta az első európai nyomdát Strasbourgban.

A reformáció már 1518-ban a városba érkezett. 1524-ben már egy templomot is építettek az evangélikusok. 1572-ben V. Károly király harcot indított a protestánsok ellen.

1618-ban a harmincéves háború kezdetén a város a Német-Római Birodalom része, 1638-ban már Franciaországhoz tartozik. 1770-ben itt tanult Johann Wolfgang von Goethe.

1792 április 25.-én a város polgármestere által szervezett állami vacsorán Claude Joseph Rouget de Lisle kapitány megírta a Chant de guerre pour l'Armée du Rhin (~Harci dal a Rajnai Hadseregnek), amely először 1795 június 14.-én rendelet által, majd 1879-től (azóta már tudjuk) véglegesen a francia himnusz lett La Marseillaise címmel.

1871-ben Német Birodalom része lesz a város, 1918-ban kerül vissza Franciaországhoz. 1895-től kezdve a város rohamos fejlődésnek indul.

A második világháború idején ismét Németország része, majd visszatért a Francia Köztársaságba.

Strasbourg legfontosabb látványossága az Ill szigeten elterülő történelmi belváros (Grand Ile), amely 1988-ban került fel a UNESCO Világörökség listájára.

A városban található az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európai Gyógyszerminőségi Igazgatóság és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet valamint az Eurocorps.