A város szíve a Béla tér,
mely kiindulópontunk lehet sétánk során.
A teret az 1805-ben épült copf stílusú templom őrzi,
melynek nevezetessége,
hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.
Naponta háromszor harangjáték hallható.
Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor, körülötte autóforgalom hullámzik.
A teret a Városháza épülete nyugatról,
a régi Vármegyeháza keletről zárja le.
A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály tervezte,
1836-ban építették, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik.
Ugyanitt kerülnek bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült.
A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra egyébként a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta alkotása.
A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg.
Az épület külső udvarán található a díszes Borkút,
Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása.
A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik.
Néhány perces sétával a nagy magyar költő,
Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13.).
A szerény épületben Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronz-szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt.
Szent László szobra.
Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren.
A legendák szerint a szobor helyén állt hajdan Szent László kútja.
A Képes Krónika Szent László legendája iniciáléjának,
a P betűbe foglalt rajznak a zsűri által is bravúrosnak minősített plasztikai megoldásán túl az alkotás ivókútként is funkcionál.
Alkotó: Nagy Benedek szobrászművész.
#251.