A Szent György-hegy a Balaton-felvidék jellegzetes tanúhegye, oldalán hatalmas bazaltoszlopokkal. Nevét az egykoron a lábánál állt Szent György-kápolnáról kapta, a heggyel kapcsolatos mondák egy része is összefonódik Szent György és a sárkány legendájával. A Tapolcai-medence kistáj közepén fekszik.
Két oldalról két vízfolyás határolja, ezek a Tapolca-patak és az Eger-víz. Legmagasabb csúcsa 415 m, a hegy lapos tetejéről jó kilátás nyílik majdnem az egész medencére. A környék más bazaltsapkás tanúhegyei is jól láthatók, például a Tóti-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Badacsony és a nagymértékben lebányászott Haláp is.
A Szent György hegy egyik legnagyobb látványossága a Bazaltorgonák, továbbá egyik legnagyobb érdekessége a Jégbarlang.
A Sárkány-lik (más néven Sárkány-barlang) a hegyoldal egy érdekes geológiai képződménye. A nagyjából 10 méter mély üreget egykori, ledőlt bazaoltorgonák törmeléke fedi. A kialakult hézagokban télen a hó felhalmozódik, mely gyakran nyárig fennmarad. A törmelék hézagaiból nyáron hideg levegő áramlik ki, ami miatt a néphagyomány jégbarlangnak nevezi az üreget, bár geológiailag ez jegesbarlangnak számít, hiszen a barlang felépítő kőzete bazalt, nem pedig jég.
A barlanggal kapcsolatban több legenda is ismert. Egyik történet szerint a barlangot valaha sárkány lakta, melyet maga Szent György győzött le. Egy ettől különböző, a barlang legendás eredetéről szóló történet szerint a barlangot egykor lakó sárkány a falu lakóit sanyargatta, lányokat rabolt el. Egy napon a sárkány megbetegedett, ekkor a falusiak segítségére siettek, ápolták. A jó szándék meglágyította a sárkány szívét, mellyel a későbbiekben békében éltek a falusiak. Mikor a sárkány megöregedett és kimúlt, utolsó lehelete jégbarlanggá változtatta az üreget, melyben élt.
Ott jártunkkor a kánikula ellenére, a bejárat felett, a bazalttömbökön olyan hideg volt, mint egy hűtőházban. Hűsítő volt.
A hegyen gyönyörű séta tehető. A bazaltorgonák között valamint mellette a piros és kék túrautak vonulnak.