A természetvédelmi terület a Szomolya fölött emelkedő Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el, ahol a riolittufa vonulat nyolc nagyobb, fülkés sziklára, sziklavonulatra, kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja.
A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A vidéken megőrződött hagyománykincs egyik csoportja a hamvasztásos temetkezést, a másik igen elterjedt hagyománycsoport pedig a méhészkedést említi a fülkékkel kapcsolatban (ezzel kapcsolatban azonban számos kétely felmerült, az eddigi régészeti feltárások sem erősítették meg ezt a feltevést).
A kutatók egy része a kelta néptörzsek urnatemetkezési helyeinek, a „szkíta-hun-magyar hősök” vagy egyes nemzetségek síremlékeinek vélte a vakablakos sziklákat, mások pedig bálványtartóknak, áldozóhelyeknek gondolták azokat.
A kúpokhoz Szomolya központjából Ny-i irányba vezet ki a jelzett, táblákkal szegélyezett tanösvény.
Autóval érkezvén érdemes azt a faluközpontban hagyni, s felsétálni ide, a Bükk mesés panorámája kísér egészen a Kaptár-völgyig.
Árnyas lombok alatt találjuk a szomolyai kaptárköveket.
A kényelmesebb haladás érdekében, a meredek szakaszokat lépcsővel és korláttal kiegyenlített szakaszok könnyítik meg az új tanösvényen.